Az őrök bezárták a hűtőház ajtaját, ahol a négy napja megölt líbiai vezető, valamint egyik fia és volt katonai parancsnoka holttestét őrizték, s ahol líbiaiak sokasága állt sorban, csak hogy saját szemével bizonyosodhasson meg Kadhafi haláláról.

Musztafa Abdel-Dzsalíl, az ÁNT elnöke közben bejelentette, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre Kadhafi halála vitatott körülményeinek tisztázására. Abdel-Dzsalíl a kelet-líbiai Bengáziban tartott sajtótájékoztatóján közölte: a nemzetközi közösség kérésére megkezdték vizsgálóbizottság felállítását a halál körülményeinek tisztázására.

Az ÁNT elnöke biztosított arról: minden líbiai azt akarta, állítsák bíróság elé Kadhafit mindazért, amit tett, azaz a kivégzések, bebörtönzések és az ország kincseinek elherdálása miatt. "A felszabadult líbiaiak azt akarták, hogy Kadhafi a lehető legtöbb időt töltse börtönben, és érezze magát a lehető legjobban megalázva" - jelentette ki Abdel-Dzsalíl. "Azok, akiknek az érdekében állt a gyors halála, az ő támogatói voltak"- tette hozzá.

Kadhafi özvegye, valamint több nemzetközi szervezet, közöttük az ENSZ az Egyesült Államok támogatásával vizsgálatot követel Moammer Kadhafi halála kapcsán, akit csütörtökön élve fogtak el, majd meghalt.

A Kadhafi holttestét vasárnap felboncoló orvos, Otman ez-Zentani, az országos törvényszéki orvosszakértői szolgálat vezetője közölte, hogy Kadhafi lőtt sebekbe halt bele, de nem volt hajlandó részletesebb tájékoztatást adni arra hivatkozva, hogy még nincs kész a jelentése. Az új líbiai hatóságok szerint a volt líbiai vezető tűzpárbaj során kapott fejlövést. Szemtanúk vallomása és az őrizetve vételekor készült videofelvételek alapján azonban több feltevés is felmerült, így a statáriális kivégzésé is.

Abdel-Dzsázil bejelentette, hogy két héten belül feláll az átmeneti kormány. Az új líbiai vezetők vasárnap kiáltották ki az ország "felszabadítását" Bengáziban. Az ÁNT által bejelentett menetrend szerint a felszabadulás kikiáltását követő egy hónapon belül fel kell állnia egy ideiglenes kormánynak. Nyolc hónapon belül megválasztják az alkotmányozó nemzetgyűlést, majd legkésőbb egy éven belül általános választásokat tartanak.

Az iszlám törvénykezés, a saría alkalmazásával kapcsolatban Abdel-Dzsalíl hétfőn igyekezett megnyugtatni a nemzetközi közösséget, hogy a líbiai emberek "mérsékelt muzulmánok". "Muzulmánként tiszteljük az iszlám szabályait, amelyek azonban nem jelentenek semmilyen veszélyt egyetlen politikai pártra sem" - mondta. Megismételte, hogy a saría lesz a jogrendszer alapja, ami azonban nem jelenti, hogy az érvényben lévő törvényeket rövid úton eltörölnék.

A saríára vonatkozó kijelentések után Franciaország és az Európai Unió hétfőn felszólította Líbiát az emberi jogok tiszteletben tartására.