Infostart.hu
eur:
364.92
usd:
327.67
bux:
145448.7
2026. november 11. szerda Márton

Nem értek el teljes körű megállapodást az uniós csúcson

Jól haladnak a bankok feltőkésítéséről és az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítéséről folyó tárgyalások, valamint Görögország ügyében is van haladás - mondta Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök vasárnap Brüsszelben, az EU-csúcsértekezlet után Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A francia államfő szavai ugyanakkor azt is jelzik, hogy ezen a csúcstalálkozón ezekben a kérdésekben nem jutottak végleges megállapodásra, ezért október 26-án, szerdán újabb csúcstalálkozót kell tartani, mind 27-es uniós, mind pedig 17-es euróövezeti körben.

"Még nem végeztünk, de szerdáig ezt meg kell tennünk" - jelentette ki Sarkozy.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság - a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény - elnöke a 27-ek vasárnapi értekezletét záró sajtótájékoztatón azt mondta, hogy még sok munka vár a vezetőkre.

"Jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy szerdán véglegesítsük a megállapodásokat Görögországról, a bankokról, valamint az EFSF-ről" - vélekedett Barroso.

Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és az uniós országok egyebek közt arról vitáznak egymással, hogy a magánbankok az általuk megvásárolt görög papírok értékének hány százalékát legyenek kénytelenek veszteségként leírni - vagyis hogy milyen összeg erejéig ne tartsanak igényt állami mentőövre. Júliusban még elégnek gondolták a 21 százalékos kvótát, most - brüsszeli folyosói értesülések szerint - a németek már 60 százalékot javasolnak, a franciák pedig, akiknek a bankjai súlyosabban érintettek, 40 százalékot lennének hajlandóak elfogadni.

Az már korábban ismeretessé vált, hogy az euróövezeti országok újabb csúcstalálkozóra gyűlnek össze szerdán. Most azonban kiderült: a nem eurózónabeli országok vezetőit is Brüsszelbe várják, hogy 27-es körben szintén egyeztessenek. Az állam- és kormányfők megbeszélése előtt - ugyancsak szerdán - ismét tanácskoznak egymással a pénzügyminiszterek.

Herman Van Rompuy, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének - az Európai Tanácsnak - az elnöke azt mondta újságíróknak: mindenki egyetért abban, hogy összehangolt sémára van szükség a bankok újratőkésítése és a finanszírozás megjavítása érdekében.

Van Rompuy közölte, hogy az uniós vezetők megállapodtak abban: szükség esetén, "a gazdasági konvergencia elmélyítése és a gazdasági fegyelem erősítése érdekében" hajlandóak kisebb változtatásokat végrehajtani az EU jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen.

Van Rompuy a maga részéről kitért arra is, hogy az uniós partnerek "jelentős erőfeszítéseket" várnak el az olasz hatóságoktól a befektetők és más országok bizalmának megnyerése érdekében. Itáliának - hangzott el Merkel részéről is a közös német-francia sajtótájékoztatón - csökkentenie kell hatalmasra duzzadt adósságát.

Merkel szavaiból kitűnt: a német-francia vita legfontosabb eleme eddig az volt, hogy Sarkozy kvázi banki jogosítványokkal akarta felruházni az EFSF-et. Ez azonban már lekerült a napirendről, és - mint Sarkozy hangsúlyozta - Párizs "ugyanúgy tiszteletben tartja az Európai Központi Bank függetlenségét, mint Berlin".

A 27-ek vasárnapi EU-csúcstalálkozója után rögtön megkezdődött a 17 euróövezeti ország állam-, illetve kormányfőjének értekezlete. Erről a megbeszélésről állítólag nem tervezik közös közlemény kiadását.

Címlapról ajánljuk
Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik
Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben?

Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Három hónappal azután, hogy migránsok tömegei érkeztek Marokkóból a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába, Marokkó igyekszik bizonyítani, hogy megbízható partnere az Európai Uniónak – erről ír a Migrációkutató Intézet Fókuszpont című elemzése. Ennek részleteiről Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Drónok miatt riasztották a NATO vadászgépeit és óvóhelyre küldték a lakosságot a balti államokban szerda reggel, miközben súlyos csapások érték Oroszország északnyugati részét és több ukrán várost is. A Leningrádi terület felett legalább 150 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem, a támadások tüzet és transzformátor-vészleállást okoztak Oroszország második legnagyobb kikötőjében, Uszty-Lugában. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal volt vezetője a Kyiv Independent szerint "aggasztó" informális kommunikációs csatornát tartott fenn Donald Trump amerikai elnök korábbi kabinetfőnökével, Susie Wiles-zal, ami többet ártott, mint használt az ukrán-amerikai kapcsolatoknak. Ma folytatódnak Abu-Dzabiban az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×