A zarándokok megtöltötték a Szent Péter teret, a Vatikánt és környékét és egész Rómát. A hatalmas tömeg miatt a boldoggá avatási szentmise helyszíneként kijelölt Szent Péter teret a tervezett fél hat helyett már vasárnap éjszaka kettőkor megnyitották, és reggelre az emberek már az Angyalvárig álltak, mivel sokan itt is éjszakáztak. Így a világ minden részéből érkezett zarándokok a Vatikán közeli Tiberis folyó mindkét partján sorakoztak fel, a hidakon, ahol lengyel zászlók lobognak.

Az Angyalvár barokk hídján hálózsákok, sátrak sora áll. Volt, aki megpróbált közelebb jutni: afrikai zarándokok népviseletbe öltözött csoportja zenélve, táncolva, énekelve tört át tömegen.

A magyar zarándokok egy része csak az Angyalvár magasságában tudott helyet találni, de a fiatalabbak, akik itt töltötték az éjszakát, a térig jutottak. Sokan a szertartást nem is látják, csak a hangszórókon keresztül tudják követni.

Aki nem fért be, az a Róma terein felállított óriás kivetítőkön nézi a szentmisét, például a szombat éjjeli virrasztás mezején, a Circus Maximusban és a Santa Maria Maggiore bazilika előtt. Mások az utcákon kisrádión hallgatják a vatikáni rádió közvetítését.

Hiába Róma tapasztalata a tömegesemények megszervezésében, az, hogy a mostani boldoggá avatásra nem osztották szektorokra a Vatikán területét, azt eredményezte, hogy a tömeg öntörvényűen mozgott. Másfél millió üveg vizet akartak szétosztani, de több ponton ez már a szentmise kezdete előtt elfogyott. Többen lettek rosszul, a szertartásra ugyanis nemcsak fiatalok, számos idős és beteg ember is érkezett. A tömegtől ellepett biztonsági folyosók miatt a mentők nehezen tudtak célba érni. Az emberek azonban türelemmel segítettek egymásnak, és egyhangúlag azt mondják, örülnek, hogy el tudtak jönni Rómába.

A tömeg a legnagyobb tapssal XVI. Benedek pápát és a néhai II. János Pál volt személyi titkárát, Stanislaw Dziwisz krakkói érseket köszöntötte.