Kadhafi nemrégiben azt javasolta, hogy az afrikai országot vallási alapon válasszák ketté egy keresztény és egy muszlim hitű államra Pakisztán és India 1947-es szétválasztásának a példája alapján.

Már ez a gondolat is a nigériai vezetés felháborodását váltotta ki, s konzultációra hazarendelték Nigéria tripoli nagykövetét. Több vezető nigériai politikus felelőtlenségnek minősítette Kadhafi javaslatát, s azt a líbiai vezető színpadias magatartásának és nagyotmondásának a számlájára írták. David Mark, a szenátus elnöke egyenesen bolondnak nevezte Kadhafit.

Kadhafi most viszont azzal állt elő, hogy Nigériát - mint ahogy az a volt Jugoszláviával történt - etnikai alapon darabolják fel. Érvelése szerint önmagában a vallási alapú felosztás még nem jelent gyógyírt Nigéria gondjaira. Az országban élnek olyan népcsoportok is, amelyek a függetlenség elnyerésére törekszenek, tekintet nélkül vallási hovatartozásukra - fejtette ki. Kadhafi ezek között említette a Nigéria keleti és déli részén élő jorubákat, valamint az ország nyugati és déli térségeit benépesítő igbókat.

A többnemzetiségű Nigéria számára legmegfelelőbb modell a jugoszláv szövetségi állam hat országra szakadása lenne - vélte a nyilatkozatban Kadhafi, aki utalt arra is. hogy Koszovó ugyancsak levált Szerbiáról.

Nigéria a maga 150 millió lakosával Afrika legnépesebb állama. Északon többségükben muzulmánok, délen pedig keresztények élnek. Március elején véres összecsapások zajlottak le a két vallási felekezet között a közép-nigériai Plateau szövetségi állam közigazgatási székhelye, Jos városa környékén.