eur:
388.79
usd:
362.01
bux:
68882.55
2024. május 8. szerda Mihály

A NATO ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban, mint a szovjetek

Nem volt indok az Afganisztán elleni szovjet invázióra - ismeri el a beavatkozás lezárulta után húsz évvel az oroszok fele. A háború veteránjai azonban abban sem biztosak, hogy a NATO vezette misszió többet érhet el, mint ők annak idején.

Idegenbarát, gyenge központi kormány, a vidéket uraló eltökélt lázadók, nappal barátságos, éjjel felkelőkké átvedlő helyiek - ezzel szembesültek több mint húsz évvel ezelőtt a szovjetek, és hasonlót élnek át most a NATO vezette erők Afganisztánban.

Oroszországban a veteránszervezetek a hétvégén emlékeztek meg arról, hogy 20 éve hagyta el az utolsó szovjet katona Afganisztánt, vagy, ahogyan maguk között nevezik: Afgánt. Egyesek úgy vélik, a helyüket átvevő nyugatiak nem szűrték le a tanulságot a kudarcukból, így aztán ugyanazokat a hibákat követik el.

"Tíz évig voltunk ott, több mint 14 ezer srácot elvesztettünk, és mi volt az eredmény? Semmi!" - mondta a háború egyik veteránja, Ruszlan Ausev nyugalmazott tábornok, aki később az ingus tagköztársaság elnöke is volt. A veteránok a kudarc ellenére úgy tartják: hősiesen ellátták a feladatukat, és elutasítják azt a beállítást, hogy vérszomjas gyilkosok módjára viselkedtek volna.
Az oroszok emlékeztetnek rá, hogy nem bírtak a Nyugat által pénzelt mudzsahedekkel, és amikor távoztak, Afganisztánban újabb polgárháború robbant ki, amely a nyugatellenes tálibok megjelenésével végződött. A szovjetek eredetileg éppen azért vonultak be, hogy megerősítsék a kommunista irányzatú kormányt, és gátat vessenek az iszlamisták terjeszkedésének.

Az eredeti elképzelés szerint "az internacionalista segítség" fél évig tartott volna. Az akkori szovjet közbeszédben az akciót pozitív jelzőkkel és témákkal írták le, mint ahogy a NATO mostani misszióját is újjáépítő, a demokráciát terjesztő és az emberi jogokat megerősítő küldetésként szokták említeni.

Oleg Kulakov ezredes és történész azt mondta a BBC-nek: a Nyugatnak fel kellene fognia, hogy csak katonai eszközökkel nem tudja majd lezárni a háborút. Egyes nyugati szakértők azonban azt állítják: az afgánok többsége még mindig azt akarja, hogy sikeresen záruljon a NATO-küldetése.

Amiben biztosan különbözik a két háború az az, hogy míg a szovjet közvéleményt nemigen, vagy félretájékoztatták az afgán háborúról, addig most a külföldi erők számára kínos részletek is napvilágra kerülnek. Oroszország közben a hétvégén jelezte: átengedi területén az amerikai hadsereg és a NATO Afganisztánba tartó tehervonatait, ha azok nem szállítanak fegyvert.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.08. szerda, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Példátlan, ami a magyar munkahelyeken zajlik: két kőkemény generációs kihívással nézünk szembe

Példátlan, ami a magyar munkahelyeken zajlik: két kőkemény generációs kihívással nézünk szembe

"A fiatalokat nem lehet egy eszközzel „megszerelni”, hogy ugyanúgy viselkedjenek, meg akarjanak halni a munkában, mint mi. Erre nincs eszköz, hanem csak szemüveg" - mondja Steigervald Krisztián generációkutató. Globális kultúraváltás történt: megváltozott a munkához való hozzáállás, és különösen a munkára való nevelés szokásai. A generációk közötti különbségek begyűrűznek a munkahelyekre, ráadásul a generáció-menedzsment egyszerre két nehéz feladattal néz szembe: a 30 év alattiak és az 55 év felettiek integrálásával. Az IT-szektorban, a technológiai váltásban is megfigyelhető, hogy a különböző érettségi szintű technológiák ugyanúgy, ahogy a társadalmi generációk, a mai napig egymással párhuzamosan élnek - teszi hozzá Mádi Gábor, a Shiwaforce CIO-ja. A témával június 11-ei Financial IT konferenciánkon is foglalkozunk. Részletek és regisztráció itt!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×