Európa óhatatlanul is a három évvel ezelőtti kudarchoz hasonlítja a hétvégi írországi népszavazást. 2005 tavaszán és nyarán Franciaország és Hollandia ugyancsak referendumon utasította el az akkori európai alkotmányt, most pedig az ezt felváltó Lisszaboni Szerződésre mondtak nemet az írek.

Szakértők szerint az akkori elutasítás kétéves leállást hozott az EU-nak, a közösség vezetői viszont most eltérően látják a következő hónapokat és éveket.

Az Európai Parlament derűlátó, a törvényhozás elnöksége ugyanis kijelentette, folytatni kell a ratifikációs folyamatot, Írországban pedig idővel újabb referendumot kell kiírni, így szerinte 2009. január elseje helyett, félévvel később léphet hatályba a dokumentum.

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Szlovénia szerint viszont kockázatos lenne kijelenteni, hogy megmenthető az a szerződés, ami a döntéshozatali rendszer igazságosabbá tétele és az egységes külpolitikai arculat kialakítása mellett pont azt előzné meg, hogy másfélmillió ember meg tudjon akadályozni egy csaknem 500 milliós közösség érdekét szolgáló intézkedést.

Dmitrij Rupel külügyminiszter azt mondta, nincs semmilyen megoldási javaslata, de bízik abban, hogy ír kollégájának minél előbb lesz. Az ír vezetés helyzetét nehezíti, hogy alig néhány nappal a népszavazás után, csütörtökön állam- és kormányfői csúcstalálkozó lesz Brüsszelben, ahol Brian Cowen ír kormányfőnek nyilatkoznia kell egyrészt az elutasítás okairól, másrészt pedig arról, hogy milyen megoldási javaslatai vannak.

A miniszterelnök és a külügyminiszter világossá tette, hogy a kérdés hosszabb elemzést igényel, így a hétvégére nem tudnak konkrét ajánlatot tenni. Az sem ad különösebb bizakodásra okot, hogy Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is csak annyit mondott, hogy lesz megoldás, de hogy mi, azt egyelőre nem tudja.

A nagyobb tagállamok vezetői viszont kiálltak a szerződés mellett. Nicholas Sarkozy francia elnök szerint a népszavazást nem szabad sem túlértékelni, sem alábecsülni, a lengyel és a litván elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ír nem semmiképp sem jelenti az unió végét, az EU szkeptikusnak tartott Csehország viszont nem sietne a ratifikációval.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök óvva intett attól, hogy az EU elszigetelje Írországot, mert lelassították az unió reformját.