A német bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy az adatvédelmet, vagy a véleményszabadságot részesíti-e előnyben, hanem csupán azt szögezte le, hogy sem a tárlat rendezőit, sem pedig a kiállításnak helyt adó intézményt nem lehet felelőssé tenni egy volt ügynök nevének nyilvánosságra hozataláért, így megnyithatja kapuit a Keresztény emberi jogi próbálkozások az NDK -ban című kiállítás.

Ezt a szászországi kisváros, Zwickau gimnáziumának diákjai a helyi székesegyház egyik papjának vezetésével rendezték.

Még a megnyitó előtt a Stasi volt besúgója, akit a titkosszolgálat Schubert néven szerepeltetett, megtudta, hogy a kiállított aktákban nem tették olvashatatlanná nevét, ezért a német alkotmányban szavatolt jogaira hivatkozva óvást emelt a körzeti bíróságon az adatvédelmi törvény megsértése címén.

A bíróság helyt adott keresetének, mire a diákok a zwickaui pap vezetésével a fellebbviteli bíróság elé vitték az ügyet, amely most döntött a kérdésben.

A körzeti bíróság tiltó intézkedését a keletnémet kommunista rendszer törvénytelenségei ellen kűzdő polgárjogi aktivisták megütközéssel fogadták, a Stasi tevékenységének feltárására létrehozott állami intézmény vezetője pedig rámutatott arra, hogy egy ideje a volt ügynökök egyre eredményesebben használják fel az adatvédelmi intézkedéseket korábbi szerepük elkendőzésére.