Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
BYD Atto 3 típusú elektromos autó márkajelzése a BYD autóátadó ünnepségén a Puskás Arénában 2024. február 23-án. A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai vállalat több milliárd eurós, több ezer új munkahelyet létrehozó óriásberuházással Szegeden épít gyárat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

BYD: a magyarországi gyár építése a tervek szerint halad

A BYD hosszú távra tervez Európával, és a magyarországi gyár építése is a tervek szerint halad - közölte a vállalat.

Az ütemtervnek megfelelően, az év végén tervezik megkezdni a gyártást, hamarosan Európában gyártanak autókat Európa számára. A szegedi gyár tervezett kapacitása sem változott: 300 ezer darabos éves csúcskapacitással számolnak. Emellett jelenleg 150 magyar és európai beszállító minősítésén dolgoznak, hogy tovább erősítsék a helyi ellátási láncukat.

Sajtóhírekre reagálva Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója azt közölte: az első európai autógyárát Szegeden építő

BYD kitart Magyarország mellett, és nem változtatta meg a beruházás megvalósításáról és a termelés felfuttatásáról készített terveit.

Emlékeztetett: a kínai társaság 2023 decemberében - 224 tárgyalási forduló után - döntött úgy, hogy Magyarországon építi fel első európai autógyárát. A 300 hektáros szegedi területen 2024-ben kezdődött az építkezés. A beruházásnak köszönhetően több ezer magas hozzáadott értékű munkahely jön létre, és a BYD jelenlétéből helyi beszállítók is profitálnak.

A BYD Magyarország melletti elkötelezettségét az is mutatja, hogy Hollandiából Budapestre telepítik európai üzleti központjukat - ami marketingszakemberektől hr-specialistákon át adatelemzőkig legalább kétezer magasan képzett embernek biztosít karrierlehetőséget a fővárosban -, és elindítanak két nagyszabású, együttvéve mintegy 250 millió eurós kutatás-fejlesztési programot hazai egyetemekkel együttműködésben.

A májusban bejelentett döntés szerint az egyik, 105,1 millió euró értékű projekt célja egy vezetéstechnológiai rendszer kidolgozása, amely a mesterséges intelligenciára építve lehetővé teszi a járművek önálló tanulását a vezetési szituációkról valós időben gyűjtött adatok elemzése alapján. A másik kutatás-fejlesztési beruházás még nagyobb volumenű, 141 millió euró értéket képvisel, és a BYD hajtáslánc-technológiájának továbbfejlesztésére, az elektromos járművek teljesítményének és energiahatékonyságának növelésére irányul.

A közelmúltban jelentették be, hogy a BYD a már 2017 óta működő komáromi üzemében elektromos buszok mellett elektromos meghajtású teherautókat is gyárt majd, ami nemcsak új termékpalettát és fejlett technológiát, hanem

620 új munkahelyet is jelent a Duna-parti városnak.

A 2003-ban alapított BYD Auto a BYD multinacionális csúcstechnológiai vállalat autóipari leányvállalata, az első autógyártó, amely az elektromos átállás jegyében a fosszilis üzemanyaggal működő járművek gyártását leállította, és 9 egymást követő évben a tölthető személygépkocsi (NEV) eladások élén állt Kínában.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×