Júniusában a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak. Az élelmiszerek ára egy év alatt 6,2 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

„Júniusban az infláció tovább gyorsult, májusban 4,4 volt, júniusban már 4,6 százalék. Ez mindenképpen magasnak tekinthető adat, nem az a két számjegyű érték, amiket pár évvel ezelőtt láttunk, de a 3 százalékos célt érdemben meghaladó inflációról beszélhetünk” – mondta az InfoRádióban Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a piaci várakozások 4,5 százalékkal kalkuláltak, ettől csak minimálisan tér el a valós adat.

Ugyanakkor a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben nő az infláció, nincs arról szó, hogy fokozódna az inflációs nyomás a gazdaságban, ennél szerinte árnyaltabb a kép, mert a havi árindexek alacsony értéket mutatnak, és csak a bázishatás miatt gyorsul az infláció, mert egy évvel korábban még alacsonyabb havi árindexek voltak.

Az élelmiszerárak összességében 6,2 százalékkal nőttek, de Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy volt több olyan termék, amelynek 20 százalék fölötti a drágulása: tojás, liszt, étolaj, kávé. „A négyből három árrésstopos, azért azt nem mondanám, hogy csak a kiskereskedők okozzák az inflációt” – tette hozzá a szakértő. Azt is kiemelte, hogy a gyümölcsök egy hónap alatt jelentősen drágultak, erről szerinte elsősorban az időjárás tehet. A margarin ára viszont több mint 30 százalékkal mérséklődött.

Az árrésstop Regős Gábor számításai szerint nagyjából egy százalékponttal mérsékli az inflációt, míg a biztosítókkal, bankokkal, telekommunikációs szolgáltatókkal kötött kormányzati megállapodás fél százalékponttal fékezi a pénzromlást, így „ha a kormány nem hozta volna meg ezeket az intézkedéseket, akkor hat százalék körüli infláció sem lenne elképzelhetetlen”. Az viszont szerinte nem derül ki az adatokból, hogy kiskereskedők más termékcsoportokra hárítanák át az árrésstopos árukon elszenvedett veszteségüket.

Az viszont a közgazdász szerint későbbi kockázatot jelent, hogy az árrésstopot nem lehet fenntartani a végtelenségig, és szerinte mivel a biztosítókkal, bankokkal, telekommunikáció szolgáltatókkal kötött megállapodások jövő év közepéig szólnak, így az élelmiszerekre és drogériaárukra vonatkozó árkorlátozás is addig maradhat érvényben.

„Amikor ezt kivezetik, lesz egy inflációs ugrás, és ez azt jelenti, hogy addig az MNB nem nagyon csökkenthet kamatot, hiszen látja azt, hogy előretekintve lesz egy inflációs ugrás az egyébként sem alacsony inflációban, tehát az idén nem számítok arra, hogy a kamatok csökkenni tudnak” – értékelt a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.