Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
326.33
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton
Nyitókép: pixabay.com

MNB: visszaesett a lakáspiac

A kereslet csökkenése miatt kevesebb ingatlant adtak el, és ezzel együtt mérséklődött a kihelyezett lakáshitelek mennyisége is.

A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy 2024-től a folytatódó dezinfláció hatására emelkedni fog reáljövedelem és ez várhatóan újból felélénkíti majd a lakáspiacot is. Ezt Nagy Tamás, a bank lakáspiacért felelős ágazati igazgatója közölte az MNB online sajtótájékoztatóján. Mint mondta: a január-szeptemberi adásvételszám országosan 28 százalékkal, a harmadik negyedévi adásvételszám pedig 11 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. Negyedéves alapon ugyanakkor 10 százalékos növekedés történt a harmadik negyedévben, ez a mélypontról való elmozdulást, de még mindig alacsony lakáspiaci aktivitást mutat.

Szeptemberben a legtöbb településtípusnál a tranzakciók száma már nagyságrendileg elérte a 2022-est, csak a falusi csokra jogosult településeken volt érdemi, éves szinten 23 százalékos visszaesés. Ehhez a kereslet elhalasztása is hozzájárulhat, mivel a falusi csok támogatási összegei a kormány bejelentése alapján 2024-től jelentősen emelkednek - tette hozzá.

A lakásárak 2023 második negyedévében éves szinten 0,8 százalékkal csökkentek.

Éves alapon történt csökkenésre 9 éve nem volt példa, ugyanakkor a harmadik negyedévben újra emelkedhettek kissé az árak. Településtípus szerint a második negyedévben a községekben volt 8,1 százalékos nominális éves csökkenés, míg Budapesten és a vidéki városokban 4,9, illetve 1,1 százalékkal nőttek a lakásárak egy év alatt - fejtette ki a szakember.

A tavalyi év második felétől országosan érdemben enyhült a lakásárak makrogazdasági fundamentumokhoz viszonyított felülértékeltsége, szintje azonban továbbra is magasnak számít.

A bankok az idei harmadik negyedévben már élénkülő keresletet tapasztaltak a lakáshitelek iránt. Döntő többségük az élénkülés folytatódásával számol,

ugyanakkor az új hitelszerződések volumene még 41 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától.

A városi csok kivezetése és a babaváró kölcsön igénybe vevői körének szűkítése 2024-től a lakáshitel-kereslet csökkenése irányába hat, ugyanakkor a hatást tompíthatja az október végén bejelentett csok plusz program. Az év hátralevő részében a csok plusz 2024-es indulása és a falusi csok támogatási összegének jövő évi emelése kivárásra ösztönözhet a programokra jogosultak körében - jegyezte meg Nagy Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×