Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook/Borsos Mátyás

Szijjártó Péter: katari földgáz erősítheti Magyarország energiabiztonságát

Reális esély van arra, hogy a jelenlegi szerződések lejártával, 2027-től majd Katarból is érkezhet földgáz Magyarországra, erről már zajlanak is a tárgyalások a felek között - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–katari gazdasági vegyes bizottság harmadik ülését megelőzően kiemelte, hogy a két ország közötti együttműködés legfontosabb területe az energiabiztonság lehet, aminek nyomán reális esély van arra, hogy 2027-től katari cseppfolyósított földgáz (LNG) is érkezzen Magyarországra.

Kiemelte, hogy erről már megkezdődtek a tárgyalások a két fél között, ugyanis miközben Magyarország észszerű energiapolitikát folytat, és az ellátás biztonságára fókuszál, keresi a diverzifikáció lehetőségét is.

Szijjártó Péter a közel-keleti ország kereskedelmi miniszterével, Mohamed bin Hamad bin Kászim asz-Száni sejkkel folytatott tárgyalása előtt leszögezte, hogy a világgazdaság az utóbbi pár évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt, s ennek a helyzetnek azok az államok lehetnek majd a nyertesei, akik szoros együttműködést folytatnak a világ gazdaságilag növekvő térségeivel.

„Senki sem vitathatja, hogy ma az Arab-öböl térsége a világ leggyorsabban fejlődő régiója, ezért a vele való együttműködés egyértelmű érdeke mindenkinek, aki a mostani nehéz körülmények közepette is növekedési pályán akarja tartani a gazdaságot” – szögezte le.

„A katari-magyar együttműködés a gazdaságunk növekedése és energiabiztonságunk szempontjából is meghatározó lesz a jövőben”

– mutatott rá. Aláhúzta, hogy ennek az jó alapot ad, hogy 67 millió euróval tavaly megdőlt a Katarba irányuló magyar export rekordja. „Ugyanakkor ez még azon a szinten van, amely bőven elég növekedési potenciált is biztosít a jövőre nézvést” – fogalmazott.

Közölte, kijelölték a növekedés területeit, amely az energia, a mezőgazdaság, az egészségipar, a védelmi ipar és az élelmiszerbiztonság lehet elsősorban, és ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a vállalatközi együttműködések újabb lendületet kapjanak.

A miniszter tudatta, hogy jól haladnak a pénzügyi együttműködés fejlesztését célzó tárgyalások, és azt is hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt a beruházások kölcsönös védelméről és ösztönzéséről szóló megállapodás mielőbbi megkötésében.

„Itt az Európai Unió némi hátráltató megjegyzéseket tett, de azt hiszem, hogy ezeken is túl tudunk lenni, és mivel önök kötöttek már hasonló megállapodásokat más európai uniós tagországokkal, bízunk benne, hogy Magyarország sem marad ki majd ebből a sorból” – mondta.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×