Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook/Borsos Mátyás

Szijjártó Péter: katari földgáz erősítheti Magyarország energiabiztonságát

Reális esély van arra, hogy a jelenlegi szerződések lejártával, 2027-től majd Katarból is érkezhet földgáz Magyarországra, erről már zajlanak is a tárgyalások a felek között - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–katari gazdasági vegyes bizottság harmadik ülését megelőzően kiemelte, hogy a két ország közötti együttműködés legfontosabb területe az energiabiztonság lehet, aminek nyomán reális esély van arra, hogy 2027-től katari cseppfolyósított földgáz (LNG) is érkezzen Magyarországra.

Kiemelte, hogy erről már megkezdődtek a tárgyalások a két fél között, ugyanis miközben Magyarország észszerű energiapolitikát folytat, és az ellátás biztonságára fókuszál, keresi a diverzifikáció lehetőségét is.

Szijjártó Péter a közel-keleti ország kereskedelmi miniszterével, Mohamed bin Hamad bin Kászim asz-Száni sejkkel folytatott tárgyalása előtt leszögezte, hogy a világgazdaság az utóbbi pár évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt, s ennek a helyzetnek azok az államok lehetnek majd a nyertesei, akik szoros együttműködést folytatnak a világ gazdaságilag növekvő térségeivel.

„Senki sem vitathatja, hogy ma az Arab-öböl térsége a világ leggyorsabban fejlődő régiója, ezért a vele való együttműködés egyértelmű érdeke mindenkinek, aki a mostani nehéz körülmények közepette is növekedési pályán akarja tartani a gazdaságot” – szögezte le.

„A katari-magyar együttműködés a gazdaságunk növekedése és energiabiztonságunk szempontjából is meghatározó lesz a jövőben”

– mutatott rá. Aláhúzta, hogy ennek az jó alapot ad, hogy 67 millió euróval tavaly megdőlt a Katarba irányuló magyar export rekordja. „Ugyanakkor ez még azon a szinten van, amely bőven elég növekedési potenciált is biztosít a jövőre nézvést” – fogalmazott.

Közölte, kijelölték a növekedés területeit, amely az energia, a mezőgazdaság, az egészségipar, a védelmi ipar és az élelmiszerbiztonság lehet elsősorban, és ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a vállalatközi együttműködések újabb lendületet kapjanak.

A miniszter tudatta, hogy jól haladnak a pénzügyi együttműködés fejlesztését célzó tárgyalások, és azt is hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt a beruházások kölcsönös védelméről és ösztönzéséről szóló megállapodás mielőbbi megkötésében.

„Itt az Európai Unió némi hátráltató megjegyzéseket tett, de azt hiszem, hogy ezeken is túl tudunk lenni, és mivel önök kötöttek már hasonló megállapodásokat más európai uniós tagországokkal, bízunk benne, hogy Magyarország sem marad ki majd ebből a sorból” – mondta.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×