Szijjártó Péter a tárca közleménye szerint kiemelte: minden döntés azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon minél több beruházás jöhessen létre és minél több magyar vállalat számára váljon elérhetővé az exportpiacokon való siker. "A magyar gazdaság a világ 11. legnyitottabb gazdasága, így az exportteljesítmény alapvetően határozza meg a nemzetgazdaság teljesítményét, a beruházások pedig az alapvető feltételei a munkahelyteremtés folytatásának" - hangsúlyozta a miniszter.

Az első elfogadott javaslat értelmében az eddigi öt megye után két újabb megyében válik lehetővé, hogy a kormány vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosítson a vállalatoknak már 5 millió euró alsó határtól kezdve. "Eddig csak öt megyében volt erre lehetőség, a többi megyében 10 millió euró volt az alsó határ. Innentől kezdve azonban Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is már 5 millió eurós beruházások fölött a kormány egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást biztosíthat a beruházásokhoz" - mondta a miniszter.

A második döntés célja, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltása felgyorsuljon és minél inkább és minél gyorsabban növekedjen a kutatás-fejlesztésre alapuló gazdasági tevékenységek aránya. Az eddigi 3 millió eurós minimum beruházási szint 1 millió euróra csökken. "Ennek köszönhetően 1 millió eurós kutatás-fejlesztést célzó beruházás esetében a kormány már adhat készpénztámogatást, és az eddigi, valamint az új kutatás-fejlesztési munkahelyteremtési kritériumot is 10 főre visszük le. Tehát immáron 1 millió eurós kutatás-fejlesztési beruházásnál, amely 10 új munkahelyet teremt, a kormány adhat készpénztámogatást" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A harmadik döntés középpontjában az exportáló magyar vállalatok állnak. Az EXIM Bankról szóló jogszabály úgy módosult, hogy az EXIM Bank a magyar exportáló vállalatoknak olyan export-hitel biztosítást nyújthat, amelyre eddig csak néhány európai példa létezett. "Ez egy olyan rugalmas export-hitel biztosítás, amelynek nyomán a magyar exportáló vállalatok a nemzetközi vetélytársaikhoz mérhető pénzügyi garanciákat kapnak az exporttevékenységük során."

Az operatív törzs negyedik döntése a munkaerőpiacra vonatkozik. A világjárvány egyik következménye, hogy a munkavállalók távmunka keretében dolgoznak. A kormány úgy módosította a távmunka és az otthoni munka szabályozását, hogy jóval rugalmasabb körülményeket hozzon létre. "Teljesen felesleges és teljesen értelmetlen szabályokat töröltünk el. A munka törvénykönyvének módosításával lehetővé tettük, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezzen abban, hogy a munkavállaló a feladatát részben távmunkában, részben pedig helyszíni munkavégzéssel lássa el" - mondta a miniszter. Hozzátette: az ezt eddig ellehetetlenítő bürokratikus munkavédelmi és egyéb szabályokat a kormány vagy teljesen kiiktatta a rendszerből, vagy jelentősen leegyszerűsítette őket. Mindemellett a távmunkához és az otthon végzett munkához kapcsolódó elszámolási kötelezettségek is jelentős mértékben csökkentek, az előírások egyszerűsödtek.

A szintén a munkaerőpiachoz kapcsolódó ötödik döntés alapján a külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével is letehetik a vizsgákat. "A külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók eddig Magyarországon az OKJ-s vizsgájukat elvileg csak anyanyelven tehették volna le, ezzel ellehetetlenítettük a külföldön szakképzéshez jutó emberek alkalmazását magyar vállalatoknál, holott bizonyos munkakörökben feltétlenül szükség van azokra, akik külföldön szereztek szakképesítést" - mondta a miniszter, hozzátéve: ha a munkavállalók saját anyanyelvükön, tolmács segítségével le tudják tenni a gyakorlati vizsgákat, újabb munkaerő-kínálatot nyer a magyar gazdaság.

Hatodik pontként a kormány 17 olyan infrastrukturális beruházás végrehajtásáról, illetve felgyorsításáról döntött, amelyek feltétlenül szükségesek újabb munkahelyteremtő vállalati beruházásokhoz.

• Az elektromos autóipari beruházásokhoz kapcsolódóan Gödön, Iváncsán és Debrecenben nagy infrastrukturális fejlesztések indulnak meg út-, vasút- és közműfejlesztések területén.
• A kaposvári ipari park infrastruktúráját olyan szintre fejlesztik, hogy további beruházásokat vonzhasson.
• A szikszói iparterület infrastruktúrájának fejlesztésével a borsodi térség vonzereje nő, a Komáromi ipari park infrastruktúrájának fejlesztésével az elektromos autóiparhoz kapcsolódó újabb beszállítók jelenhetnek meg.
• Kazincbarcikán a legnagyobb magyar vegyipari vállalat által támasztott igényeknek megfelelően fejlesztik a közlekedést, emellett fejlesztik a győri repülőteret a környék beruházásvonzó képességének erősítése érdekében.
• Budapesten a Bosch kutatás-fejlesztési tevékenységéhez szükséges újabb infrastrukturális fejlesztéseket végeznek.
• Zalaegerszegen a régió egyik legnagyobb intermodális csomópontjának létrehozásához szükséges infrastruktúra létrehozása kezdődik meg.
• A Tatabánya-Tata-Oroszlány iparparki háromszöget is fejleszti a kormány.
• Komoly közműfejlesztésekbe fognak bele a Jászfényszarui ipari parkban, Eger ipari parkjában, és Litéren.
• Bükk és Jánossomorja környezetében pedig olyan útépítési munkálatokat végeznek el, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a térségben újabb vállalatok telepedjenek le és újabb munkahelyeket hozzanak létre.