Izer Norbert adóügyi államtitkár a lapnak elmondta: a minisztérium fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottsága javasolta, hogy kerüljenek a személyijövedelemadó-törvénybe új passzusok a kriptodevizák ügyében. Így a jövőben - ha a képviselőház az előterjesztést elfogadja - például a bányászatból és az árfolyamnyereségből származó jövedelemre az szja új szabályait kell majd alkalmazni.

Hozzátette: mivel eddig külön paragrafus nem szabályozta a virtuális pénzek adóügyi helyzetét, úgynevezett egyéb jövedelemként kellett utánuk adót fizetni, ez viszont igen magas elvonást jelentett. Izer utalt rá, hogy az elmúlt másfél évtized idehaza pontosan igazolta a tételt, hogy a magas adó a jövedelmek eltitkolására ösztönöz, az alacsonyabb közteher ellenben elősegíti a bevallást, az adófizetést. Megemlítette, hogy a parlament asztalán fekvő tervezet 15 százalékos elvonást javasol, ami csupán nagyjából a fele az eddiginek, és miként határozandó meg az az összeg, amely után adózni kell.

Az államtitkártól a Magyar Nemzet megtudta, hogy szakmai becslések szerint több tízezer ember tartja itthon befektetését vagy annak egy részét virtuális fizetőeszközben, a magyar kriptogazdaság mérete pedig elérheti akár a háromszázmilliárd forintot is. Az új szabály lehetséges következményei között említette, hogy az sem zárható ki, hogy többen hazahozzák a külföldön tartott ilyen vagyonukat, és azzal számolnak, hogy emelkedni fog a kriptodevizák bevallott, legális forgalma, és ez ügyben megnő Magyarország iránt az érdeklődés.

A kriptodevizák a modern gazdaság mind elfogadottabb elemeivé válnak, mára többszáz-féle ilyen virtuális fizetőeszköz létezik, s a legnagyobb vállalatok közül több is tart magánál belőlük nem is keveset. A szabályozás ugyanakkor még nem mindenütt kiforrott.