350-450 cég alkalmas a tőzsdei megjelenésre Magyarországon, de közülük csak mintegy ötnek sikerül ez évente – mondta az Arénaban a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója. Végh Richárd hozzátette: a BÉT többféle szolgáltatással is segíti a fejlődésre alkalmas cégeket.

"Magyarországon bizonyos nyugat-európai, amerikai vagy akár skandináv államokhoz képest a tőkepiac kultúrája a vállalati körben is még alacsonyabb,

amin nyilvánvalóan a tudás átadásával lehet segíteni. Példaként említette Végh Richárd, hogy 2017-ben elindítottak egy olyan átfogó vállaltfejlesztési képzést, amit a londoni tőzsde leányvállalatával, az Elittel közösen nyújtanak a magyar vállalatok számára.

Végh Richárd arról is beszélt, hogy a BÉT napi forgalmának felét adják a magyar, felét pedig a külföldi befektetők. A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte: a hazai lakosság és az intézmények a megtakarításaiknak még mindig csak elenyésző részét fektetik magyar részvénybe.

"Azt gondolom, hogy a hazai befektetők részéről, különösen ha ösztönzőket találhatunk a folyamat felgyorsítására, akkor

a hazai vállalatok kibocsátásában nagyon komoly potenciális keresletet lehet találni a hazai megtakarítók részéről."

A BÉT vezérigazgatója azt mondta: a magyar intézmények jobbára kockázatmentesen fektetik be a pénzüket, az alacsony jegybanki alapkamat azonban részvényvásárlásra ösztönözheti őket.

Végh Richárd úgy látja, hogy van egyfajta felzárkózási pálya, amin "végig kell menni"; mint mondta, még ma is érezteti a hatását, hogy

a magyar tőzsdét a rendszerváltás után a nulláról kellett felépíteni.

Végh Richárd kiemelte: a budapesti a varsói után a második legnagyobb tőzsde a régióban, európai összehasonlításban azonban nemhogy Magyarország, de a régió sem teljesít jól. Míg Kelet-Közép-Európa az unió lakosságszámának 20 százalékát és az EU GDP-jének 10 százalékát adja, addig a régió tőzsdéi csak 5 százalékkal járulnak hozzá az uniós tőzsdék összértékéhez.

Végh Richárd szerint nemcsak a gazdaságnak, de a tőzsdéknek is fel kell zárkózniuk az uniós átlaghoz.

"Ha fölzárkóznánk, akkor a lakosságszámhoz viszonyított arányt azért kellene képviselni" - fogalmazott a BÉT vezérigazgatója.

Végh Richárd megjegyezte: uniós szinten is törekvés a tőzsdék és a tőkepiacok fejlesztése, hogy 2030-ra a kelet-európai tőzsdék megnégyszerezzék súlyukat. Ekkorra a Budapesti Értéktőzsde is elérheti arányosan a német tőzsde teljesítményét – tette hozzá.

"Itt talán jó mutató lehet a tőzsdéknek az ország GDP-jéhez viszonyított mérete. Ez 2015-ben Magyarországon 15 százalék volt, mi azt tűztük ki, hogy belátható időn belül elérjük a 30 százalékot,

most körülbelül 21-22 százaléknál tartunk. 2030-ra elérhetnénk a német százalékot, ami 60 körül van."

Végh Richárd megjegyezte: középtávon érdemes megvizsgálni, hogy a V4-ek tőzsdéi együttműködjenek, akár egy régiós tőzsde létrehozását is lehetségesnek tartja. Mint mondta, a közös munka már meg is kezdődött ebben az irányban.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.