Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Megugrott az infláció, hat év legrosszabb adata

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek az árak - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elemzők 4,0 százalékos éves inflációt prognosztizáltak áprilisra, a márciusi 3,7 százalék után.

A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,8 százalék volt az előző év azonos időszakához, és 0,3 százalék az előző hónaphoz képest. Az éves maginfláció márciusban emelkedett 3,8 százalékosra a januári 3,2 és a februári 3,5 százalékról.

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A szeszes italok és dohányáruk átlagosan 8,5 százalékkal, ezen belül a dohányárúk 12,7 százalékkal, a szeszes italok 4,5 százalékkal, az élelmiszerek 5,2 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest.

Felgyorsult a járműüzemanyagok drágulása is, áprilisban az üzemanyagok 6,9 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, márciushoz viszonyítva 5,9 százalékkal lett magasabb az ár - tette hozzá. Az előző hónapban 3,7 százalékos volt az üzemanyagok éves drágulása és 4,2 százalékos a havi.

Legutóbb 2012 decemberében, közel hat és fél éve volt ennél magasabb az inflációs adat - írta a Portfolio.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×