A Pénzcentrum szerint sokan azért fektetnek be az ilyen berendezésekbe, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb nyugdíjas éveikre ne kelljen függniük a szolgáltatóktól. Az egyik legnagyobb magyar szolgáltató tájékoztatása szerint a legtöbb napelemes kiserőmű Hajdú, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van.
A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elemzése szerint a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) összesített kapacitása egy év alatt 75,9 megawattal 241,4 megawattra emelkedett, ami 46 százalékos növekedést jelentett 2016-ról 2017-re. Míg 2016-ban Magyarországon összesen 20 401 napenergiát hasznosító HMKE-t regisztráltak, addig az összes többi energiahordózóra –víz, szél, biomassza, biogáz, földgáz és termálmetán – 95 darab jutott.
Az egyre jelentősebb hazai bővülésnek egyike oka, hogy Magyarország megújuló energiák tekintetében rendkívül gazdag ország:
csak napenergiából a primerenergia-felhasználásunk majdnem kétszeresét biztosítani lehetne.
A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint tehát rendelkezésre állás tekintetében, azaz az 1850PJ/évre becsült elvi potenciál aligha képezheti jelenleg felső korlátját a fogyasztásnak.
A rendelkezésre álló erőforrások mellett a piaci környezet is magyarázatot adhat a bővülés egyre növekvő ütemére. A technológia fejlődésével egyre olcsóbb és egyre jobb minőségű napelemes rendszerek érhetőek el.
A lap szerint egy 3,6 kW-os rendszer – amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja – munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villányszámla, akkor
1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő.
Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.
A kiserőművek (túlnyomóan napelemes rendszerek) erőteljes fellendülése okán kíváncsiak voltunk arra, hogy mely településeken található Magyarországon a legtöbb háztartási felhasználású berendezés. Ezirányú kérdésünkkel megkerestük mind a Budapesti Elektromos Műveket, mind pedig az E.ON energiaszolgáltatókat, a két energetikai cég azonban nem vezet ilyen statisztikát. Üzemenkénti bontásban azonban az E.ON-tól sikerült adatokat szereznünk.
Az E.ON Hungária Zrt. rendszerében Debrecen (Hajdú-Bihar megye) üzemhez tartozik a legtöbb HMKE, míg a második helyen Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) tanyázik. A legtöbb napelemes kiserőművel tehát az ország keleti részében élő lakossági fogyasztók rendelkeznek, míg a szolgáltató adatai szerint a nagykanizsai (Zala megye) üzemhez tartozik a legkevesebb kiserőmű.
