Infostart.hu
eur:
359.9
usd:
316.53
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs
Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Minél nagyobb egy cég, annál kevésbé jelentett problémát a kötelező minimálbér-emelés – derült ki a GKI felméréséből. A gazdaságkutató munkatársa közölte: azoknak a kisebb vállalkozásoknak, amelyek többségében minimálbéren foglalkoztatják alkalmazottaikat, 10 százalék fölötti költségnövekedést jelent a kötelező béremelés.

A vállalatméret növekedésével párhuzamosan egyre kisebb problémát jelent a kötelező minimálbér-emelés – derül ki a felmérés eredményeiből.

„A 250 fő alatti vállalatok úgy nyilatkoztak, hogy egy plusz száztól mínusz százig terjedő skálán mínusz 15-20 pontos terhet jelent a béremelés, míg a 250 fő feletti vállalatoknál ez már csak nulla közeli érték volt. Vagyis nagyon sok nagyvállalat nyilatkozott úgy, hogy ez számukra semleges: nem jelent jelentősebb terhet, csupán minimálisat” - részletezte Tátrai Márk.

A GKI munkatársa elmondta: az eredmények szerint különbség van a minimálbér és a garantált bérminimum-emelés hatásainak megítélésében.

„Az rajzolódott ki a felmérésből, hogy

a garantál bérminimum növekedését sokkal inkább tehernek érezték a vállalatok.

Leginkább a könnyűipar, az élelmiszeripar, a feldolgozóipar és a feldolgozóipar nyilatkozott úgy, hogy a garantált bérminimum emelése sokkal megterhelőbb, mint a minimálbér-emelés” - közölte Tátrai Márk.

Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Indoklásként hozzátette: valószínűleg az húzódhat meg a háttérben, hogy ezen ágazatok sokkal nagyobb arányban foglalkoztatnak olyan embereket, akiknek valamilyen kötelező szakmai végzettséggel kell rendelkezniük.

„A felmérés eredményei szerint összességében a 250 fő alatti vállalatok jelentősebb költségnövekedéssel számolnak – 11-13 százalékkal –, míg a 250 fő feletti vállalatok esetében ez csupán 2,5. Tehát körülbelül 8 százalék körüli a különbség, ami főként annak köszönhető, hogy

a nagyobb vállalatok kevesebb munkaerőt foglalkoztattak minimálbéren idáig, emiatt pedig kevésbé nyomta meg alulról a bérhierarchiát”

- mondta a GKI munkatársa.

Hozzátette: január óta különböző technikákat is alkalmazhattak arra, hogy kiküszöböljék a költségnövekedést például szerződésmódosítással.

Elmondta, hogy az ágazatokat tekintve a költségnövekedés egyértelműen a könnyűipart, az építőipart és az élelmiszeripart terhelte meg leginkább.

„Kiemelkedő ezek közül a könnyűipar, ahol átlagosan 19 százalékos költségnövekedéssel kalkulálnak,

mivel itt valószínűleg eddig is alacsony béreken foglalkoztatták az alkalmazottaikat, ezért is jelentősebb a költségnövekedés ebben az ágazatban” - mondta Tátrai Márk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×