Elmondta: a döntéssel Athén hozzájuthat a számára elkülönített uniós mentőcsomag újabb, 7,5 milliárd eurós részletéhez. Az összeg felszabadítását azzal a céllal hagyták jóvá, hogy a görög kormány két nagy összegű adósságcsomagot tudjon visszafizetni, egyet júniusban a Nemzetközi Valutalapnak (IMF), egy másikat júliusban az Európai Központi Banknak (EKB) - tette hozzá a biztos.

Hónapokig tartó tárgyalások után Görögország és hitelezői május végén zárták le a harmadik nemzetközi mentőcsomag első felülvizsgálatát, amivel megnyílt az út Görögország adósságszolgálatának enyhítése előtt. Az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszterei emellett engedélyezték a következő hitelrészlet, 10,3 milliárd euró átutalását, valamint arról egyeztek meg, hogy abból 7,5 milliárd eurót már június második felében felszabadítanak Görögország számára, azzal a feltétellel, hogy a görög parlament módosítja a nyugdíjakkal, a privatizációval és a nemfizető hitelekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvényeket.

Az elkövetkező hónapokban utalják át az összeg fennmaradó részét, annak függvényében, hogy Görögország hogyan teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket.

A csütörtöki tárgyaláson részt vett Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is, aki az ülés után elmondta: az IMF nem vesz részt görög mentőprogramban.

Kijelentette: a valutalap egyetlen eurót sem tesz a harmadik mentőcsomagba addig, amíg nem lát konkrét európai tervet a hatalmas görög adósságteher jelentős csökkentésére.

Görögország tavaly nyáron állapodott meg a harmadik mentőcsomagról az Európai Bizottság, az EKB és az Európai Stabilitási Mechanizmus képviselőivel. Az IMF, amely részt vett a csomag kidolgozásáról folyó tárgyalásokon és az első két nemzetközi hitelprogramban, korábban azon az állásponton volt, hogy az első felülvizsgálat lezárása után dönt részvételéről a harmadik mentőcsomagban.

Az euróövezeti hitelezők domináns szereplője, Németország a mentőcsomagba az IMF-et is szerette volna hitelezőként bevonni, de a pénzintézet jelenlegi formájában nem tartotta fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, ezért csak annak átalakítása esetén hajlandó csatlakozni a hitelezők csoportjához.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület, az eurócsoport elnöke a luxembourgi tanácskozást követően, az uniós tagságról szóló brit szavazást érintő újságírói kérdésre azt válaszolta: az euróövözet fel van készülve arra az esetre, ha Nagy-Britannia kiválna az unióból.

"Természetesen aggódunk, közelről követjük az eseményeket minden lehetséges forgatókönyvet figyelembe véve" - fogalmazott. "Minden megrázkódtatást képesek vagyunk kezelni" - tette hozzá.

Michel Sapin francia pénzügyminiszter az ülés után kifejtett véleménye szerint, ha Nagy-Britannia kilép az unióból, az elsősorban Nagy-Britannia számára lesz hátrányos.

"Nehézséget jelentene Európa számára, de mindenekelőtt problémát Nagy-Britanniának" - fogalmazott.

A britek egy hét múlva szavaznak országuk uniós tagságáról, és a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a kilépést pártolók vannak többségben.