Az elemzés szerint a vállalati hitelezést 2015-ben kettősség jellemezte, míg a kis- és középvállalati (kkv) szektor hitelezése - jelentős mértékben a növekedési hitelprogramnak köszönhetően - 3,6 százalékkal bővült 2014-hez képest, a teljes vállalati hitelezés 4,3 százalékkal csökkent. A csökkenés több egyedi tranzakció következménye, ezek kiigazításával a leépülés üteme 2,1 százalék lenne.

Az MNB 2016-ban és 2017-ben, korábbi előrejelzéséhez hasonlóan, a kkv hitelezés 5 és 10 százalék közötti bővülését várja.

A háztartások 2015 második felében is nettó hiteltörlesztők voltak, a hitelállomány - a forintosítás miatt is - mérséklődött 2015 végén, az új hitelek kibocsátása azonban tavaly 19 százalékkal nőtt. A háztartási hitelezés elsősorban a lakáscélú szegmensben bővült - éves összevetésben 36 százalékkal -, de az új lakásra felvett hitelek állománya stagnált. Az MNB 2016-ben a háztartási hitelkereslet enyhe bővülését várja a kormány otthonteremtési intézkedései nyomán.

Az elemzés szerint 2016-tól a kiterjesztett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfa csökkentése az új lakások felé terelheti a keresletet. A lakásárak dinamikus emelkedése és az új lakáshitelek volumenének növekedése az MNB szerint jelenleg nem tekinthető túlzott mértékűnek, de szoros figyelemmel kell követni az ingatlanpiacon zajló folyamatokat és a lakáscélú hitelezést.

A bankrendszerben jelenleg a nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok problémájának rendezése a legnagyobb kihívás. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 35 ezer nemteljesítő adós adósságát és lakhatását rendezi, de még mintegy 130 ezer nemteljesítő adósnak - az adósok közel negyedének - a helyzete rendezetlen marad. Az MNB szerint azonban jelentős átstrukturálási lehetőségek vannak - az adósok kétharmada rendelkezik jövedelemmel -, emellett az adósok korábbi alacsony együttműködési hajlandósága a kilakoltatási moratórium megszűnésével javulhat.

A bankrendszer nem teljesítő háztartási hiteleinek aránya tavaly a második félévben a portfóliótisztításnak köszönhetően kis mértékben csökkent, a 90 napos fizetési késedelemben lévő hiteleké azonban továbbra is kiemelten magas, 2015 végén közel 18 százalék volt. A nemteljesítő háztartási portfólión belül továbbra is a jelzáloghitelek jelentik a legnagyobb kockázatot: 2015 végén a szabad felhasználású jelzáloghiteleken belül a 90 napon túl lejártak aránya 31,2 százalékot tett ki, mintegy fél százalékponttal emelkedet 2014 végéhez képest. A piaci alapú lakáshitelek közt szintén magas, 15,3 százalék volt 2015 végén a 90 napos késedelmű hitelek aránya, de ez csaknem 2 százalékponttal alatta marad az egy évvel korábbinak. A nem teljesítő adósok 70 százaléka korlátozottan forgalomképes községekben és kisebb városokban él.

A vállalati nemteljesítő hitelek aránya a 2015 első félévi 23 százalékról 18,4 százalékra csökkent, az ezeken belül legnagyobb részt adó 90 napon túl késedelmeseké pedig 13,4-ről 9,8 százalékra. A 3,6 százalékpontos csökkenés jelentős részben annak eredménye, hogy az MKB Bank nemteljesítő kereskedelmi ingatlanhitel portfólióját eladta a Szanálási Vagyonkezelőnek. A nemteljesítő vállalati hitelek állománya 2015 végén 929 milliárd forint volt, ebből mintegy 494 milliárd forint 90 napon túli késedelemben. A bejelentett jegybanki lépések kiemelt szerepet játszanak a rossz eszközök piacának élénkülésében, az elemzés szerint segíti a banki mérlegek tisztítását.

A bankrendszer tőkehelyzete az elemzés szerint stresszpályán is szilárd, tőkemegfelelése 2015 végén 20 százalék volt, egyetlen banknak sincs szüksége tőkebevonásra. A bankrendszer likviditási tartalékai bőségesek, jelenleg bőven a szabályozói minimum felett vannak. A jegybanki eszköztár átalakításának likviditásmérséklő hatását a bankok állampapír-vásárlással közömbösítették.

A bankrendszer eredménye 2015-ben már pozitív volt, ám a mintegy 30 milliárd forintos adózás előtti eredmény 28 nyereséges intézmény 291 milliárd forintos pozitív, és 17 veszteséges intézmény 261 milliárd forintos negatív eredményének összege. A jövedelmezőség javulásában az alacsonyabb értékvesztés és az elszámolás hatásának megszűnése játszott szerepet. A működési költségek eszközarányosan nem enyhültek, azonban több bank is intézkedéseket tett a költséghatékonyság növeléséért, aminek eredményeként a bankfiókok száma közel 15 százalékkal mérséklődött szektorszinten.

Az elemzés szerint az alacsony kamatkörnyezet ellenére 2016-ban és 2017-ben 6-8 százalék körüli sajáttőke-arányos megtérülés jellemezheti a szektort a fiskális terhek csökkenése, a hitelezési aktivitás bővülése és a költséghatékonyság javulása mentén. Középtávon pedig tovább javulhat a profitabilitás és elérheti a 10 százalékot a növekvő tőkekövetelmények mellett is, de ehhez a rossz portfóliók kitisztítása és a bankrendszeri konszolidáió folytatódása, és ezáltal a költséghatékonyság további javulása szükséges.