Elmondta, a törvényjavaslatban szereplő dinamikus GDP-bővülést megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai, s az előterjesztés maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket. A háztartások fogyasztási volumene 3,1 százalékkal, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,1 százalékkal nő. Utóbbi révén a beruházási hányad újra 21 százalék feletti lehet - ismertette a KT elnöke, hozzátéve: folytatódhat a foglalkoztatás bővülése és a bruttó átlagkereset növekedése. Emellett fennmarad az export 6 százalékot meghaladó dinamikája is.

Kitért arra, hogy a fogyasztás élénküléséhez az 1 százalék alatti infláció is hozzájárul. Kovács Árpád lényegesnek nevezte, hogy jövőre ismét számottevő mértékben serkentheti a gazdasági növekedést az uniós források igénybevétele, s kedvező, hogy idén március végéig már kiírták a pályázatokat a hétéves támogatások felére.

Az adóbevételeket összességében reális alapon, az egyéb bevételeket konzervatívan tervezték - értékelt a KT elnöke, hozzátéve: a növekedés és a stabilitás lehetőséget nyújt az adókulcsok számottevő, célzott mérséklésére, az adókedvezmények bővítésére. A tanács feszítettnek minősítette az áfaelőirányzat mintegy 180 milliárd forintos növekményét, még - a többi között - az online számlázás bevezetése, az online pénztárgépek kiterjesztése, a fogyasztás bővüléséből származó többletforrás figyelembevétele mellett is.

A KT túlzottnak ítélte a személyi jövedelemadó előző évi előirányzathoz viszonyított 7,8 százalékos bővülését is, értékelése szerint ennek teljesítéséhez fokozni kell az adóbeszedés hatékonyságát.

Kovács Árpád a kiadási oldalon a legjelentősebb változásként hivatkozott a költségvetési körben dolgozók bérének emelésére, az életpályaprogramok folytatására. A KT szerint ez hozzájárul a fogyasztás fenntartható növekedéséhez, ugyanakkor ennek összhangban kell maradnia a szigorú költségvetési korlátokkal és a teljesítményekkel. Mind a fogyasztásra, mind a beruházásokra kedvező hatást gyakorol - így az államháztartás fenntartható működését szolgálja - a családok otthonteremtési kedvezménye, a munkahelyteremtés és a rászoruló családok életfeltételeinek javítását célzó kiadások.

A Költségvetési Tanács megállapításai szerint a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a javaslatban bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. A strukturális hiány növekedése az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzottdeficit-eljáráshoz - hangoztatta.

Kovács Árpád kiemelte azt is, hogy megvalósul az alaptörvény előírása, ugyanis 2017 végére az államadósság-mutató 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken.

Beszámolt arról is, hogy a kormány a KT észrevételei nyomán elismerte az esetlegesen alacsonyabb növekedésből, valamint a drágább adósságfinanszírozásból eredő kockázatokat és 10 milliárd forinttal megemelte az országvédelmi alap előirányzatát, a felhasználás szabályainak szigorítását azonban nem tartotta indokoltnak.

A szervezet értékelte a 2016-os büdzsét is; megítélése szerint a 2,5 százalékos, sőt némileg e fölötti növekedési ütemmel folytatódhat a magyar gazdaság 2013-ban megindult növekedése. A bővülést egyebek mellett a lakossági fogyasztás élénkülésével, a Magyar Nemzeti Bank beruházásfókuszú hitelprogramjával, az 5 százalékos lakásáfa bevezetésével és az otthonteremtési kedvezményekkel indokolta.

A tanács véleményezte az idei költségvetés módosításáról szóló javaslatot is. Azt állapították meg, hogy az előirányzat-változások azonosan, valamivel több mint 400 milliárd forinttal növelik a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, azonban az államháztartás pénzforgalmi hiánya és adóssága nem változik.

A KT a bevételi előirányzatok megemelését megalapozottnak tartotta, a kiadási előirányzatok növekedése pedig a testület szerint hozzájárul a beruházási ráta növekedéséhez, s ennek egyszeri jellege nem veszélyezteti a költségvetési egyensúly fenntarthatóságát.