Az Országgyűlés felkérésére, a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok budapesti megrendezésének pályázata kapcsán, a nagyberuházások korrupciós kockázatairól és a kockázatokat kezelő kontrollok kialakításáról szóló tanulmány felhívja a figyelmet arra: a nagyberuházásokkal járó komplex rendszerek nehezen átláthatóak, a fix határidők pedig növelik a projektvezetésen és engedélyező hatóságokon lévő nyomást arra, hogy szorult helyzetben engedjenek a kialakított kontrollokból, így megnő a korrupció lehetősége.

A nagy presztízsberuházásoknál a nemzetközi és társadalmi tekintélyvesztés miatti aggodalom, valamint a magas eredményelvárások szintén hasonló, a kontrollokat lazító mechanizmusokat indíthatnak be - ismerteti a tanulmány megállapítását az ÁSZ pénteki közleményében.

A tanulmányban a korrupciós veszélyeket növelő tényezők közül kiemelték a szabályozási környezet, a beruházás szervezési megoldások és a résztvevők kiválasztásának kockázatait. Mint írták, alapvetően a résztvevők kiválasztásánál, a szerződéskötéseknél és akkor nyílik lehetőség korrupcióra, ha elmaradnak a nem megfelelő teljesítésekre vonatkozó szankciók.

Az ÁSZ tanulmánya szerint a korrupció csak akkor küszöbölhető ki, ha a nagyberuházásért felelős vezetők szisztematikusan feltárják a korrupciós kockázatokat, és kiépítik, valamint a gyakorlatban is működtetik azt a kontrollrendszert, amely növeli a korrupcióval szembeni ellenálló-képességet.

Az ÁSZ átad az olimpiai pályázat felelősei részére egy olyan módszertant, amely tételesen meghatározza, hogy milyen integritási kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni az olimpia, paralimpia megrendezése esetén jelentkező integritási kockázatok eredményes kezelésére. Ezen felül ellenőrizni fogja, hogy az olimpiai pályázat felelősei kiépítették-e az integritási kockázatokkal szembeni védelmi rendszert az ÁSZ módszertana szerint, és működtetik-e a kontrollokat a gyakorlatban - áll a tájékoztatásban.