A kezdeményezést a Munkástanácsok Országos Szövetsége mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is támogatja.

Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a szakszervezetek egységes célja, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.

Palkovics Imre kiemelte: a jelenlegi alacsony munkabérek nemcsak a társadalmi igazságtalanság hordozói, hanem a gazdaság további növekedését is gátolják. Hozzátette: a munkabérek növelése a munkaerő kivándorlás folyamatát is lelassítaná.

A Munkástanácsok elnöke közölte, hogy egy szakmai konferencia előzte meg a sajtótájékoztatót, ahol a résztvevő közgazdászok arra hívták a figyelmet, hogy a keresetek nettó értékének növekedése a bérekre rakodó adó és járulékterhek csökkentése révén is megvalósítható.

Kordás László arról számolt be, hogy a szakszervezetek egységesen egy több éves bérfelzárkóztatási programot javasoltak a kormánynak, ennek célja, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét. A MaSzSz elnöke úgy fogalmazott: ez a célkitűzés teljesíthető, és ami még fontosabb, a programcsomag elfogadása esetén a kormány 880 ezer ember életminőségén tudna javítani.

A MaSzSz elnöke úgy tudja, a bérfelzárkóztatás kérdésével december 2-i ülésén foglalkozik a kormány, véleménye szerint utána derülhet majd ki, hogy a kormányzat hajlandó-e támogatni a szakszervezetek javaslatát vagy sem.

Kuti László, az ÉSZT elnöke elmondta, hogy mindenben támogatják a Munkástanácsok és a MaSzSz törekvéseit, azonban azt is szeretnék elérni, hogy a minimálbér-emelés a közalkalmazotti bértábla mellett a köztisztviselői bértáblára is legyen hatással.

Földiák András, a SZEF elnöke pedig megjegyezte: a szervezetek legfőbb követelése egy olyan átfogó bérrendezés kidolgozása, amely minden gazdasági ágazatra egyaránt vonatkozik.