A vizsgálat fő eredménye az, hogy 2001-hez képest tíz év alatt növekedett a foglalkoztatottak száma, és a munkák jellegében is volt némi átstrukturálódás. A foglalkoztatottak aránya 2001-ben 36,2 volt, míg, 2011-ben 39,7%-ot tett ki. A munkanélküliek részaránya is növekedett: 4,1%-ról 5,7%-ra nőtt a két népszámlálás közötti időszakban - derül ki a KSH jelentésének összefoglalójából.

"A munkában a 2011-es népszámlálás adatai alapján vizsgáltuk a magyar társadalom foglalkozási rétegződését, és hasonlítottuk össze a 2001-es adatokkal" - ismertette a szerző.

"Ha a csoportszerkezet tetejét nézzük, azt látjuk, hogy többen vannak azok, akik szellemi foglalkozásúak, és magasabb presztizsű munkát végeznek" - emelte ki Huszár Ákos.

Az értelmiségi munkát végzők arányát tekintve többen tartoznak a magasan képzett értelmiségiek, illetve az alsó szintű értelmiségiek csoportjába. Valamennyivel kevesebben vannak a felsőszintű vezetők és a középvállalkozók csoportjában.

Ha a társadalmi szerkezet alsó szegmensét nézzük, szintén növekedett azok száma, akik képzetlen munkát végeznek, és akik kiszakadtak a munkaerőpiacról, csökkent viszont a hagyományos ipari munkát végzők aránya. Az tapasztaltuk, hogy az önálló vállalkozók is kevesebben voltak 2011-ben, mint 2001-ben.

"Ez azt jelenti, hogy a társadalmi szerkezet alján és tetején kisebb növekedés tapasztalható, középen viszont ezzel párhuzamosan enyhe szűkülés" - összegezte tapasztalataikat a KSH munkatársa.