Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes

KSH: nőtt a vendégforgalom a Balatonnál

Idén január-augusztusban 1 millió 139 ezer vendég 3 millió 948 ezer vendégéjszakát töltött el a Balatonnál, így a vendégek száma összesen 40 ezer fővel, a vendégéjszakák száma pedig 111 ezerrel nőtt az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján olvasható adatokból.

A tóhoz érkezők háromnegyedét a belföldi vendégek tették ki, és a vendégéjszakák több mint 60 százaléka is hozzájuk kapcsolódott.

A KSH kifejti: a belföldi vendéglétszám minden hónapban magasabb volt ugyan, mint egy évvel ezelőtt, a külföldi vendégek száma viszont márciusban, májusban és a főidény kezdetének számító júliusban elmaradt a tavalyitól, ami ezekben a hónapokban a forgalom egészét is visszavetette. Az első nyolc hónap egyenlege a kedvező áprilisi, júniusi és augusztusi foglaltsági adatoknak köszönhetően azonban mégis pozitív.

A vendéglétszám a közösségi szálláshelyeken és a kempingekben visszaesett, míg a balatoni szállodák - elsősorban a növekvő belföldi keresletnek köszönhetően - 39 ezerrel, a panziók és üdülőházak együttvéve pedig 13 ezerrel több vendéget regisztráltak az idei első nyolc hónapban, mint 2013 azonos időszakában.

A belföldi vendégforgalom a somogyi és a zalai partszakaszon élénkült, a veszprémin gyengült. A balatoni kereskedelmi szálláshelyek összesen 289 ezer külföldi vendéget fogadtak, akik átlagosan 5, közülük viszont a holland és a német vendégek 7 éjszakát, a dán, orosz, valamint az izraeli látogatók pedig több mint egy hetet töltöttek el itt. A belföldi vendégek átlagosan 3 éjszakára foglaltak szállást.

A legnagyobb három küldő ország sorrendje nem változott: a legtöbben továbbra is Németországból (72 300), Ausztriából (37 600) és Oroszországból (28 300) érkeztek a Balatonhoz. Míg az orosz vendéglétszám tavalyhoz képest 6 százalékkal fogyatkozott, addig a cseh 14, a lengyel pedig 27 százalékkal bővült, így Lengyelország lépett a negyedik helyre a küldő területek rangsorában.

A holland látogatók száma 15 százalékkal elmaradt a 2013. január-augusztusitól, Szlovákiából és Kínából ugyanakkor 13-13 százalékkal, Belgiumból pedig 6 százalékkal több vendéget regisztráltak a balatoni egységek, mint az előző év első nyolc hónapjában.

A 2014. január-augusztusi időszakban a vendégek számát tekintve Siófok és Balatonfüred egyaránt megelőzte Hévízt, a vendégéjszakák száma alapján viszont továbbra is a kedvelt zalai fürdővárosé az elsőség: a balatoni szálláshelyeken regisztrált összes éjszaka több mint hatoda (680 ezer) kötődött a településhez.

Idén augusztus végéig az üdülőkörzetben működő kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 8,5 százalékkal több, 37,5 milliárd forintnyi bruttó bevételt értek el.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×