Szabó László külgazdasági és külügyi államtitkár a Joint Venture Szövetség budapesti rendezvényén elmondta: bízik abban, hogy Magyarország nemcsak a szerelő üzemek, hanem a hozzáadott érték arányának a javításával a kutatás-fejlesztés központjaként és szofisztikált termelőhelyként is szerepel majd az európai palettán.

Az államtitkár elmondta, szeretnék gazdasági alapokra helyezni Magyarország külkapcsolatait. Mind a 105 magyar misszióban lesz legalább egy külgazdasági attasé, sokan közülük az üzleti életből érkeznek - tette hozzá.

A külgazdasági célok között említette, hogy a tervek szerint 21 százalékról 33 százalékra emelik 2020-ig az Európai Unión kívüli országokba irányuló exportot.

Kifejtette, Magyarország számára nagyon fontos az Európai Unió, a magyar export 79 százaléka ide irányul, de éppen ezért kell egy másik pillér is, amelyre támaszkodni lehet.

A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást - fogalmazott. Ebben nincs semmi különös, a világ szinte minden országa ezt teszi, többek között Németország és Svájc is - mutatott rá.

Szabó László a további külgazdasági célokról elmondta: az ipar jelenlegi, csaknem 33 százalékos aránya a hazai össztermékben (GDP) az 5. legnagyobb az Európai Unióban, s a magyar kormány szeretné, ha a legmagasabb lenne.

A kormány azt is célul tűzte ki, hogy Magyarország lépjen előre az EU-tagállamok között a jelenlegi harmadik helyről az első helyre az export GDP-hez viszonyított arányát tekintve - mondta.