Hozzátette: a hiányzó két operatív programból a vidékfejlesztési technikai okok miatt nem volt beküldhető, de néhány napon belül ez is megérkezik Brüsszelbe. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (RSZTOP) hivatalosan novemberig kell megküldeni az Európai Bizottságnak, de Magyarország ezt is korábban nyújtja be - tette hozzá.

A helyettes államtitkár kifejtette: az Európai Bizottság új intézkedése a szegénység elleni küzdelmet szolgáló új alap. Magyarország is élni kíván az új eszközzel, és bár mindössze közel 20 milliárd forint keretösszeggel rendelkezik majd az RSZTOP, ennek ellenére kézzelfogható támogatást jelent majd a szegénységgel érintett csoportok élelmezésében és elsődleges szükségleteinek kielégítésében.

A már benyújtott operatív programokra elméletileg az Európai Bizottságnak három hónap alatt kell visszajeleznie, s bár Brüsszelben is megkezdődnek a nyári szabadságolások, ennek ellenére érdemi válaszok várhatók a következő három hónapban, így várhatóan október közepén az összes operatív programban megjelennek az első pályázati kiírások - mondta Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az Európai Bizottság a korábban megküldött Partnerségi Megállapodásra részben már válaszolt, ezeket figyelembe vette a magyar kormány az operatív programok benyújtásakor.

Példaként említette a helyettes államtitkár, hogy a Partnerségi Megállapodásra kapott brüsszeli visszajelzés alapján a kormány jelentős forrásokat csoportosított át a közlekedési operatív programban a gerinchálózatra vezető utakra, s ugyancsak a brüsszeli észrevétel alapján a kkv-k fejlesztésénél a visszatérítendő források arányát növelték a vissza nem térítendőkkel szemben.

A benyújtott operatív programok forráselosztásánál a kormány tartani tudta a gazdaságfejlesztésre szánt 60 százalékos arányt, ez három - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Területi Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) - operatív program fejlesztési forrásait érinti, a 40 százalékot a humán- és a reálinfrastruktúra területre fordítja az ország - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A norvég alapokról kialakult vitával kapcsolatban a helyettes államtitkár kifejtette: azt kell eldönteni, hogy a norvég alapok forrása közpénz vagy magánadomány. A magyar kormány álláspontja szerint közpénzről van szó, és vonatkoznak rá a közpénz felhasználás szabályai.

A helyettes államtitkár szerint elfogadhatatlan, hogy mintegy 13 szervezet osztozik a Norvég Civil Alap kiosztott forrásainak egyharmadán, ennek a 13 szervezetnek a képviselői tagjai az alap felhasználásáról döntő bizottságoknak, így "a saját zsebükbe teszik a pénzeket, ahelyett, hogy a civil társadalmat erősítenék".

A források kétharmadán mintegy 130-150 szervezet osztozik, és több mint 1000 civil szervezetet közelébe sem engednek a forrásoknak - mondta a helyettes államtitkár, aki szerint közpénz esetén a kormány kötelessége kideríteni, hogy történtek-e visszaélések a pénzek felhasználása során, és ha ilyet talál, akkor "minden törvényes eszközzel fel kell lépnie annak érdekében", hogy biztosítani tudja a norvég alapok szabályos forrásfelhasználását.

A magyar kormány képviselője ezt az álláspontot fogja képviselni a csütörtöki brüsszeli megbeszélésen is - jegyezte meg Csepreghy Nándor.