A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint április után májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Áprilishoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: az árstabilitás elsősorban továbbra is a kedvező világpiaci élelmiszeráraknak, a gazdaságpolitikai intézkedéseknek, illetve az ingyenes készpénzfelvétel és a rezsicsökkentések bevezetésének is köszönhető. Májustól a gáz árának áprilisban végrehajtott 6,5 százalékos csökkentése is megjelent az indexben. A mindennapi életben az árak stabilitása hozzájárul a jövedelmek, a bérek és nyugdíjak értékállóságához, amely elősegíti a fogyasztás élénkülését is - olvasható a közleményben.

Az alacsony infláció különösen kedvező a nyugdíjasok számára is. Az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói árindex az előző hónapokban mértnél is erőteljesebb, 0,8 százalékos árcsökkenést jelez. A nyugdíjasok által leginkább fogyasztott javak összességében kevesebbe kerülnek, miközben a nyugdíjak nőnek - hangsúlyozza a minisztérium.

A magyar adat ugyanakkor az eurozónához viszonyítva is számottevően alacsonyabb. Az NGM szerint a negatív fogyasztóiár-index ellenére Magyarországon nincs defláció, ami az árak tartós csökkenését jelentené és a fogyasztás elhalasztását - így pedig a belső kereslet visszaesését - okozhatná.

Az NGM kifejti, hogy az áprilisban, illetve májusban regisztrált árcsökkenés átmeneti, az év második felében az egyszeri tényezők bázisból való kiesésével és a belső fogyasztás élénkülésével párhuzamosan a fogyasztói árszint kismértékű emelkedése valószínűsíthető.

Balatoni András, az ING Bank vezető makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat a fogyasztói árak növekedésének üteme, de továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás, inkább normalizálódás jellemző. Az év végére várt áremelkedést vetíti előre a tavalyi rezsicsökkentés belépése a bázisba, a mezőgazdasági árak második félévre várt éves összevetésű növekedése, illetve a kiskereskedelmi szektorban tapasztalt nagy arányú forgalomnövekedés inflációnövelő hatása.

Az ING elemzője szerint július-augusztustól, a mezőgazdasági termelési árak növekedésével jelenik majd meg az éves indexben az élelmiszerárak emelkedése. A szakértő szerint az áprilisi 6,5 százalékos gázárcsökkentés hatását már áprilisban belekalkulálták a harmonizált fogyasztói árindexbe, így annak mérséklő hatásával már akkor számoltak az elemzők. A magyar módszertan szerint számolt adatokban májusban jelent meg ez a csökkentő tényező, amely 0,2 százalékkal mérsékelte a fogyasztói árindexet.

A tartós fogyasztási cikkek árszínvonala 2 hónapja folyamatosan csökken, amelynek az ING szakértője szerint az alacsony külső infláció az oka, mivel ezek a termékek főleg importból származnak. A szolgáltatási szektor, amely jó indikátora az inflációs várakozásoknak, nem jelez nagymértékű áremelkedést - fűzte hozzá Balatoni András.

A szezonálisan kiigazított maginfláció májusban kis mértékben, 2,5 százalékra nőtt az áprilisi 2,4 százalékról, a szint konzisztensnek mondható a 3 százalékos inflációs céllal.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője a következő hónapokban 0 százalék körüli, illetve kisebb mértékben 0 százalék fölé emelkedő éves inflációt vár. A 12 hónapos index várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban fogja elérni az 1 százalékot, a tavalyi alacsony bázisadatok miatt. Az éves átlagos inflációs mutató is igen alacsony lesz, lehetséges, hogy a fél százalékot sem éri el az idén - véli a szakértő.

Az Erste elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: bár a májusi 0,1 százalékos fogyasztói árszínvonal csökkenés nem tér el sokkal a 0 százalékos várakozástól, azonban a továbbra is negatív tartományban lévő éves fogyasztói árindex jól jelzi, hogy a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz való felzárkózás a korábban gondoltnál jóval lassabban fog bekövetkezni.

Nyeste Orsolya kifejtette: a szezonális maginfláció is alacsony szinten maradt, 2,5 százalékos volt májusban, jelezve az alapinflációs folyamatok visszafogottságát.

Hozzáfűzte: a monetáris politikát illetően az alacsony infláció, a támogató külső piaci környezet, és az Európai Központi Bank múlt héten bejelentett monetáris enyhítései további teret nyújtanak a magyar jegybanknak a kamatcsökkentések folytatására. A júniusi kamatmeghatározó ülésen az Erste elemzőinek várakozása szerint újabb 10 bázisponttal csökkenhet a jegybanki alapkamat.