Infostart.hu
eur:
372.6
usd:
339.74
bux:
139866.1
2026. november 20. péntek Jolán

Deloitte: válság előtti szinten a befektetői bizalom

Az idei év tavaszára a 2003-2007-es időszakban tapasztalható szintre javult a befektetői optimizmus a kelet-közép-európai régióban, a Deloitte befektetői bizalmi indexe már a harmadik egymást követő félévben nőtt, amire 2009 vége óta nem volt példa - állapítja meg a Deloitte Magyarország MTI-hez eljuttatott felmérése.

A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég 2003. óta évente kétszer publikált, 13 kelet-közép-európai ország intézményi magántőke és kockázatitőke-befektetőinek körében félévente végzett felmérése szerint egy év alatt hatszorosára, 61 százalékra nőtt azok aránya, akik a gazdasági feltételek javulására számítanak a következő hat hónapban.

A közlemény idézi Seres Bélát, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnerét, aki elmondta: a kilátások javulásának egyebek mellett olyan fundamentális okai vannak, mint a tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet, amely a befektetőket magasabb kockázatvállalásra ösztönzi. Hozzátette: emellett fontos szerepet játszik, hogy az utóbbi években javultak a vállalati mérlegek, amelynek révén az európai vállalati szektor egyre egészségesebb képet mutat. A befektetők - különösen az Egyesült Államokban - egyre vonzóbbnak látják az európai, és azon belül is közép-európai befektetési lehetőségeket.

A felmérés szerint a pozitív várakozásokkal összhangban a következő félévben a pénzügyi befektetései hatékonyságának növekedésével számol a válaszadók kétharmada, ami a legmagasabb arány 2005 tavasza óta.

A gazdasági környezet kedvező megítélése a piaci aktivitással kapcsolatos várakozásokban is visszaköszön: a következő időszakban a szerződéskötések számának növekedését váró válaszadók aránya tavaly őszhöz képest a duplájára, több mint 62 százalékra nőtt. A piaci aktivitás növekedésére ösztönzőleg hat az is, hogy a válaszadók 27 százaléka szerint a következő hat hónap során könnyebb lesz majd hitelfinanszírozáshoz jutni. Ez az elmúlt három év legnagyobb befektetői bizalmát mutatja a hitelpiacokkal kapcsolatban.

Pozitív fejlemény az is, hogy a tőkeemelést tervező válaszadók aránya szintén több mint kétszeresére, 19 százalékra nőtt az elmúlt félévben.

Az átlagos tranzakcióméretet illetően a résztvevők 85 százaléka az elmúlt öt évhez hasonlóan nem vár jelentős változást. Az előző félévhez képest nőtt azok aránya, akik szerint a piacvezető vállalatoknál várható az új befektetési lehetőségekért folyó legnagyobb verseny (54 százalék), miközben enyhén csökkent azok aránya, akik a középvállalkozásoknál számítanak erre (42 százalék).

Seres Béla elmondta, hogy a közép-európai intézményi magántőke és kockázati tőke-befektetők számára kimondottan kedvező az időszak, ugyanakkor jelentős különbségek vannak a régión belül. A régió élbolyában Lengyelország és Csehország foglal helyet, Magyarország azonban piaci sajátosságokból adódóan nem tud hozzájuk csatlakozni. Itthon az államháztartásra és a magánszektorra is jellemző kiadáscsökkentési kényszer, a megtakarítások lassú felhalmozása és a bankszektor gyengébb hitelezési aktivitása miatt nincs lehetőség hitelezési-, beruházási- vagy fogyasztási expanzióra. A régió északi országaiban ezzel szemben továbbra is növekvő hitelezésre lehet számítani, ami a fogyasztás és a beruházások érdemi növekedését generálja - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×