Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Megtámadta a KÉSZ a szegedi lézerközpont építésére kiírt tender eredményét

Jogorvoslati kérelmet nyújtott be a KÉSZ Építő Zrt. a szegedi lézerközpont építésére kiírt közbeszerzési eljárásában született döntéssel szemben - tájékoztatta az építőipari cég szerdán az MTI-t.

A KÉSZ-csoport ajánlatát - amely a vállalkozás szerint a kiírási feltételek alapján a legjobb volt - az ELI-HU Nonprofit Kft. érvénytelenné nyilvánította - áll a vállalkozás közleményében.

Ezért a KÉSZ Építő Zrt. jogorvoslati kérelmében ennek felülvizsgálatát, és az ajánlatkérő megalapozatlan döntésének megsemmisítését kérte a Közbeszerzési Döntőbizottságtól - írta a cég.

A vállalkozás szerint ajánlatuk, amely 1,3 százalékkal volt kedvezőbb a konkurensénél, nem tekinthető megalapozatlannak, és - a többek között a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Sky Court épületét is kivitelező cég - referenciaigazolásai is megfelelnek a követelménynek.

A KÉSZ-csoport vitatja az ajánlatkérőnek a beruházáshoz pénzügyi biztosítékot nyújtó szervezettel kapcsolatos kifogásait is. A pályázathoz használt mérlegadatok szakmailag elismert, nemzetközi könyvvizsgáló által hitelesített, a számviteli szabályoknak megfelelő, a cég valós helyzetét tükröző adatok - áll a közleményben.

Pintyőke Marcell, a KÉSZ-csoport kommunikációs és marketing igazgatója leszögezte, igazuk bizonyítása érdekében nem volt más lehetőségük, mint a jogorvoslati kérelem benyújtása, amelynek az eljárási díja meghaladja a 60 millió forintot.

Az index.hu korábbi cikke szerint a tender győztese az osztrák hátterű Strabag-Swietelsky-konzorcium lett, a KÉSZ Építő Zrt. 24,7 milliárd forintos ajánlatot nyújtott be.

Az EU tudományos nagyberuházásaként megvalósuló szegedi lézerközpont kialakításának első fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, erre 85 százalék uniós és 15 százalékban hazai forrásból 37 milliárd forint fordítható.

A beruházás alapkövét február 6-án helyezte el Orbán Viktor miniszterelnök és Wolfgang Sandner, az ELI-DC igazgatója. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban további 28,58 milliárd forintot szánnak a központban további speciális paraméterekkel rendelkező kutatóberendezések kialakítására. A beruházás második fázisának befejezése 2018-ra várható.

A 24 400 négyzetméter alapterületű kutatóközpont jól megközelíthető helyszínen, egy egykori szovjet laktanya területén az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontjához közel a városközponttól 5 kilométerre található 16 hektáros területen építik föl.

A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezésekor speciális műszaki feltételeknek kellett megfelelni, elsősorban a rezgésvédelem, a termikus stabilitás, a relatív páratartalom, a tisztaterek és a sugárvédelem tekintetében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×