Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Győri Enikő: abszurd dráma Brüsszelben

Hiába ellenezte az uniós tagállamok döntő többsége kedden a szakminiszterek tanácskozásán a Pioneer 1507-es génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó engedélyezési kérelem megadását, a szavazati súlyok arányában nem volt meg a kellő, minősített többség ahhoz, hogy elutasítsák azt, így az ügyben már az Európai Bizottság hivatott dönteni - közölte Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára Brüsszelben, az ülést követően magyar újságírókkal.

Az engedély megadását 19 tagállam ellenezte, öt támogatta, négyen pedig tartózkodtak. Az államtitkár ugyanakkor úgy értékelte, hogy ebben az esetben a tartózkodás is az engedély megadása melletti szavazatként értékelhető.

Az uniós engedélyeztetési folyamatban az Európai Bizottságnak egy-egy bizottság véleményét kell kikérnie, amelyek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye alapján döntenek. Ha a véleményező testület pozitív értékelést ad, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt. Ha negatívat vagy semmilyet, akkor a tagállamok szakminisztereiből álló tanács elé kerül a kérdés, akik minősített többséggel elutasíthatják az engedélyezést, de ha ez nem sikerül, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt.

Minősített többség hiányában a tanács formálisan nem foglalt állást, ami azt jelenti, hogy nem sikerült megakadályozni a kukorica termelésének engedélyezését, az engedély megadásáról most már az Európai Bizottság hivatott dönteni.

Győri Enikő az eljárást abszurd drámának nevezte.

"Ami ma itt történt, az a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás elvének sutba dobása" - húzta alá az államtitkár, aki arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság a nyilvános vitában arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a tanács nem akadályozza meg az engedélyezést, akkor a brüsszeli testületnek már nincs mérlegelési joga, ki fogja adni az engedélyt a Pioneer 1507 génmódosított kukorica termesztésére. Az államtitkár szerint a bizottság visszavonhatná az engedélyezésre vonatkozó javaslatot, de a bizottság másként értelmezi a jogszabályokat.

"Lehet itt bármilyen döntés, Magyarországon nem lesz GMO-termelés, az biztos" - szögezte le az államtitkár, majd hozzátette: az alaptörvényt tiszteletben fogjuk tartani, Magyarországon nem lesz GMO. Magyarországon ezt semmiképpen nem fogjuk megengedni - nyomatékosította.

Győri Enikő szerint az eljárás az uniós szerződést is sérti, mert az a lehető legnagyobb körültekintést írja elő a döntéshozatalban, ami szerinte ebben az eljárásban hiányzott.

Az államtitkár egy véleménycikket is írt, amely kedden reggel jelent meg a European Voice honlapján, ám a főszerkesztő alig egy órával a publikálást követően levetette a megjelent írást. Győri Enikő furcsállta a döntést, és értetlenségének adott hangot, mondván: vajon milyen felsőbb utasításra vont vissza egy GMO-ellenes véleménycikket; ebből szerinte ugyanis nagyon furcsa összeesküvés-elméletek keletkezhetnek.

Az MTI megkereste a lap főszerkesztőjét, aki elmondta, hogy az írás a tudta nélkül került ki a honlapra, és úgy ítélte meg, hogy a döntés előtt közvetlenül nem helyes, ha egy olyan véleménycikket tesznek közzé, amely azt a látszatot keltheti, hogy a lap állást foglal a GMO-vitában, miközben az ellenérdekelt félnek nincs lehetősége, hogy kifejtse véleményét, ezért az írás elolvasása nélkül, annak tartalmától függetlenül arra utasította kollégáit, hogy távolítsák el a cikket a honlapról.

Az írást később Hajdu Márton, a magyar uniós állandó képviselet szóvivője saját blogján tette közzé. Az írásban az államtitkár arról írt, hogy szerinte rendszerszintű hiányosságok és az engedélyezési eljárás bonyolultsága miatt az Európai Unió vészesen közel került ahhoz, hogy piacra kerülhessen egy génmódosított organizmust tartalmazó vetőmag, ezért az uniós tagállamoknak vissza kell állítaniuk az engedélyezés fölötti demokratikus kontrollt.

"Az EFSA rendszeresen tudományosan megalapozottnak minősíti a kérelmeket, miközben tanulmányok jelentős kockázatokra utalnak, a bizottság pedig kiadja az engedélyeket ahelyett, hogy leállítaná az eljárást, és kivizsgálná a kockázatokat, a procedúra pedig megfosztja a tagállamokat attól a joguktól, hogy eldönthessék mely környezeti és egészségügyi kockázatokat tartják elfogadhatónak és melyeket nem" - érvel írásában az államtitkár.

"Ha most nem cselekszünk, később már túl késő lesz. Ha a GMO szelleme egyszer kiszabadul a palackból, képtelenség lesz oda visszazárni" - hangsúlyozta Győri Enikő.

Az államtitkár végkövetkeztetésében arra jut, hogy ha egy GMO a hátsó ajtón keresztül megkaphatja az engedélyt, az az egész EU hitelességét csorbítja, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a tavasz az euroszkeptikus pártok számára hozzon "rekordtermést" az európai parlamenti választásokon.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×