A borkedvelők egy nagyobb rétege elmozdult a középkategóriás, illetve az alacsonyabb árkategóriás borok irányába - értékelte az elmúlt évek piaci mozgásait az InfoRádió kérdésére Szőke Mátyás. A mátrai bortermelő arról is beszélt, hogy a vásárlóerő jelentős csökkenése miatt egyes pincészetek arra kényszerülnek, hogy a magasabb minőségű boraikat a tervezettnél alacsonyabb áron értékesítsék. Az exportnak köszönhetően a Szőke Pincészetnek nincsenek értékesítési gondjai, de megjegyezte: a magyar piacon csak egy nagyon kis réteg vásárol felső kategóriás borokat.

A magyar borpiacon feszült a helyzet: a szőlők termőterülete folyamatosan csökken, az aszályos évek miatt ráadásul a megmaradó tőkékről is kevesebb mustot adó alapanyag kerül a pincészetekbe. Mindez törvényszerűen a szőlőfelvásárlási árak emelkedéséhez vezet, néhány éve komoly elmozdulás tapasztalható: a korábban nyomott szőlőárak a 2011-ben és a 2012-es évjáratban is emelkedtek. Szőke Mátyástól megtudtuk, hogy egy kilogramm Irsai Olivér szőlőért idén már 150 forintot fizettek a felvásárlók.

Jelentős emelkedés

Tokaj-Hegyalján is emelkedtek a felvásárlási árak - nyilatkozta az InfoRádió bormagazinjában Simkó Sándor. A sárospataki szőlő- és bortermelő elmondta: tapasztalatai szerint 20-30 százalékkal nőttek a szőlőárak Hegyalján a 2011-es szinthez képest. A furmint fajta felvásárlási ára idén 110 és 130 forint között mozgott, "ami már egy elfogadható ár a szőlőtermelők szempontjából is" - tette hozzá. Simkó szerint a nyugat-európai árakhoz képest ez még mindig "nagyon gyenge, de az elmúlt évekhez képest egy jelentős emelkedés".

Az alapanyag árának emelkedése általában a végtermék esetében is áremelkedést jelez, erre azonban a pincészetek egy részének nincs lehetősége - vélekedik Szőke Mátyás. A mátrai termelő szerint a válság hatására olyan mértékben csökkent a fizetőképes kereslet, hogy Magyarországon a középkategóriás, vagy a közepes árnál is olcsóbb borok már luxusnak számítanak.

"Ma már késő!"

Szőke Mátyás arról is beszélt, hogy az elmúlt években olyan mértékben emelkedett a felvásárlási ár, hogy ma már nyereséges a szőlőtermelés, "csak ma már késő". Nem azért emelkedik az ár, mert a termelőknek sikerül érvényesíteni az érdekeiket, hanem azért, mert sokkal kisebb területen folyik termelés, így a kevesebb árut magasabb áron lehet értékesíteni.

Magyarország szőlőtermelése, és így az évente képződő bormennyiség folyamatosan csökken, idén már nem lesz meg a 2 millió hektoliter sem - hívta fel a figyelmet Szőke. Elértük azt a szintet, hogy már a hazai fogyasztást sem képes ellátni a magyar bortermelés. Amikor az amúgy is csökkenő szőlőterületek ellenére, az EU-csatlakozást követően, beindult a támogatott szőlőkivágás, akkor Szőke Mátyás arra figyelmeztetett: "Mire elérné a magyar borászat, hogy elismerik külföldön, addigra nem lesz mit eladni!" Hozzátette: nem kivágni kellett volna szőlőket, hanem telepíteni. Ha nem fordul meg ez a tendencia, akkor néhány év múlva hatalmasra nőhet az import borok aránya a magyar piacon.

Kamionok

Az elmúlt három évben már megfigyelhető volt a borimport erősödése. Először 2010-ben termett kevés bor, akkor a nagyon sok csapadék miatt szüreteltek igen keveset a gazdák. Tavaly és idén pedig az aszály miatt kevesebb a bor, olyannyira, hogy a belső fogyasztás ellátására is importra van szükség. Elsősorban Olaszországból érkezik, kamionos szállítással, az igen olcsó bor, tovább nehezítve a hazai termelők amúgy sem könnyű helyzetét.

Az import önmagában is kihívást jelent egyes hazai termelők számára, ráadásul a borászok szervezeteinek képviselői rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a borok behozatalához a szürke-, vagy akár a feketegazdaság egyes jelenségei is hozzákapcsolódnak. Idén januárban például arról érkezett hír, hogy egymillió liter, illegálisan felhasznált olasz bort találtak az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság borászati felügyelői, ám a pincészetek képviselői szerint ez csak a jéghegy csúcsa, a hatóság az illegális piaci szereplőknek csak egy nagyon kis hányadát tudja kiiktatni.

A fentiek alapján elmondható, hogy a magyar borpiac szinte minden szegletében komoly problémák vannak. A legolcsóbb borok esetében az alacsony ár ellenében beérkező importborok hatása fojtogató, a magasabb kategóriákban az egyre csökkenő fizetőképes keresletre panaszkodnak a bortermelők.

A Simkó Sándorral készült interjút a Hordóminta november 14-i adásában hallgathatják meg. A Szőke Mátyással rögzített beszélgetés november 21-én lesz hallható.