Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
328.56
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes

Minél nagyobb egy cég, annál többet fizet

A fővároson kívül a győri és komáromi régió mellé Fejér megye lépett elő a legjobban fizetett megyék közé, továbbra is Békés és Nógrád megyében éri meg legkevésbé munkát vállalni - írta a Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu. Az internetes bérfelmérés eredményeiről beszámoló közlemény szerint minél nagyobb egy cég, annál többet fizet az alkalmazottainak vidéken is.

A Fizetések.hu bérfelmérése alapján az országos bruttó átlagfizetés 2011-ben Magyarországon 212.600 forint volt. A legtöbbet a fővárosi munkavállalók kapták, az ottani átlagbér 263 ezer forint.

A 200 ezer forintos határt Budapesten kívül tavaly mindössze három megye lépte túl: Komárom-Esztergom megyében 212.800 forint, Fejér megyében 208.400 forint, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 204.500 forint az átlagfizetés. Ezeket a béreket megközelíteni csupán a Vas megyei (197.500 forint), a Pest megyei (195.200 forint), valamint a Veszprém (191.200 forint) és Heves megyei (190.300 forint) fizetések tudták.

Továbbra is Békés és Nógrád megye az ország legrosszabbul fizetett régiója: az előbbiben 158.900 forint, utóbbiban pedig 150.400 forint a bruttó átlagfizetés.

Az ország többi megyéjében átlagosan 160 és 170 ezer forint körül mozogtak a bérek.

Tavaly 2010-hez képest a legnagyobb növekedést Fejér megye érte el, ott ugyanis átlagosan nyolc százalékkal nőttek a bérek, így ez a régió az ország harmadik legjobban fizetett megyéjévé léphetett elő. Éves szinten hét százalékkal növekedtek Veszprém megyében is, hat százalékos volt a növekedés Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében, Hajdú-Bihar megyében pedig öt százalékos emelkedés volt mérhető.

Jelentősen, nyolc százalékkal csökkentek viszont az átlagfizetések Nógrád megyében.

A cégnagyság szerinti összehasonlítás is tartogat érdekességeket: az talán nem meglepő, hogy akár kis- és középvállalkozásról, akár multinacionális cégről beszélünk, minden esetben a budapesti bérek a legmagasabbak.

A nagyvállalatok viszont országszerte is jobban megfizetik a dolgozóikat: a 250-1000 főt foglalkoztató cégek esetében ugyanis Győr-Moson-Sopron, Zala, Pest, Vas, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Somogy, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Tolna megyében is 200 ezer forintot meghaladó átlagbérek mutatkoztak. E cégeknél szintén Nógrád az utolsó 170 ezer forintos átlagfizetéssel.

A legalább 50 alkalmazottal dolgozó középvállalkozások esetében már csak a budapesti és Pest megyei bérek lépik túl a 200 ezer forintos határt.

A kevesebb, mint 20 munkavállalóval rendelkező cégek esetében a legtöbbet a Győr-Moson-Sopron (170 ezer forint), a Hajdú-Bihar (167 ezer), Fejér (163 ezer) és Komárom-Esztergom megyei (161 ezer) munkaadók adják, a többi megyében 130-140 ezer forint közötti összeget fizetnek átlagosan.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump  – Németország kivár

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.
Kijózanító adatok: így darálja be a magyar gáztartalékokat a január

Kijózanító adatok: így darálja be a magyar gáztartalékokat a január

Évekig kényeztetett minket az időjárás, 2026 januárja azonban kijózanító pofonként érte Európát és a hazai energiarendszert. A gáztárolók rég nem látott sebességgel ürülnek, miközben a 2022-es energiaválságot követő visszatöltési dinamikák elgondolkodtató mintázatot rajzolnak ki. Bár Magyarország jelentős tartalékokkal indította a szezont, a technikai korlátokat jelentő „szódásüveg-effektus” és a nyári újratöltés várható árazása itthon is okozhat még kellemetlen meglepetéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×