Járai Zsigmond a jelentős kockázatok között említette a nemzetközi környezetet, az eurózóna ideinél várhatóan alacsonyabb növekedését és a német gazdaság várhatóan kisebb GDP-bővülését. Az is kockázatot hordoz, hogy az adóbevételek lehet, hogy a tervezetthez képest kisebbek lesznek. Ezért a KT azt javasolta, esetleg az eddigiekhez képest más adók bevezetésén is el lehetne gondolkodnia a kormánynak.

Az elfogadó határozatról 2:1 arányban döntött a testület, Simor András jegybankelnök nemmel szavazott, mivel az MNB a kormányénál alacsonyabb GDP-növekedést és magasabb inflációt mutató saját, előrejelzését tartja reálisnak. A tanács harmadik tagja Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

Járai Zsigmond viszont kijelentette, hogy a költségvetési tervezés alapjául szolgáló főbb gazdasági előrejelzések megalapozottak.

A GDP jövő évi alakulására vonatkozóan az 1-2 százalék körüli bővülés valószínű, így a kormány költségvetési tervezetében szereplő 1,5 százalékos növekedési ráta elfogadható. Ugyancsak elfoghatónak ítélte a tanács a 4,2 százalékos inflációs előrejelzést, bár a közelmúltban elhangzott bejelentés, az áfa mértékének várhatón 27 százalékra történő emelése a korábbi várakozásoknál magasabb inflációt fog eredményezni.

A kockázat abból is ered, hogy az eurózóna növekedésének lassulása miatt az export a vártnál alacsonyabb lehet, és a tervezettnél kisebb lehet a belső fogyasztás, a beruházások mértéke, illetve a foglakoztatás is tervezettnél alacsonyabb lehet.

Járai Zsigmond hangsúlyozta: a tervezett strukturális reformokat fel kell gyorsítani, az adóbeszedés szigorítását el kell érni, és esetleg a fogyasztást terhelő, vagy egyéb adók növelésére is szükség lehet.

A testület elnöke felhívta a figyelmet, hogy az adóbevételek tekintetében az is bizonytalanságot okoz, hogy a KT még nem az ismerhette meg az adószabályokat rögzítő törvénytervezeteket, amelyek nyilvánvalóan később kerülnek a parlament elé.

Rendezni kell az MNB veszteségét

Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei,
várhatóan 120 milliárd forintos vesztéségéből adódó, mintegy 95 milliárd forintos tartalékfeltöltési kötelezettséget az idén kellene rendeznie a kormánynak.

A Költségvetési Tanács elnöke arra figyelmeztetett, ha jövőre teljesíti a kormány a tartalékfeltöltést, az a tervezett jövő évi államháztartási hiányt 0,3 százalékkal emelheti meg. (A törvény értelmében, amennyiben az MNB vesztesége meghaladja az eredménytartalék összegét, a különbözetet a tárgyévi beszámoló elfogadását követő nyolc napon belül meg kell téríteni a központi költségvetésből.)

Járai Zsigmond a Költségvetési Tanács álláspontját ismertetve kiemelte: a testület úgy ítélte meg, hogy a törvényjavaslat alapvetően megfelel a kormány által kitűzött legfontosabb gazdasági céloknak, így az állami újraelosztás aránya csökken, mérséklődik a GDP-arányos államadósság, a költségvetési tervezet teljesülésével csökken az államháztartási deficit, növekednek a költségvetés tartalékai.

A KT elnöke a részletes megállapításokról elmondta: az egyensúlyra törekvés jegyében az előző évinél 240 milliárd forinttal nagyobb összegű, a GDP több mint 1,2 százalékát kitevő tartalékot tartalmaz a jövő évre szóló költségvetési tervezet. A KT kedvezőnek tartotta azt is, hogy a gazdasági fejlődésre vonatkozó főbb mutatókat "óvatos" változatban vették figyelembe a tervezés alkalmával, számítások készültek a külső és belső körülmények kedvezőtlen alakulása esetén megvalósuló változatra is.

Kérdésre válaszolva elmondta: bár csak a személyes véleményét mondja, a strukturális reformokat tekintve az állami bürokrácia leépítésében még lát tartalékot.