Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Hol a legnagyobb a vállalkozási kedv?

A magyarok négy százaléka egyéni vállalkozó, azaz minden 26. ember - derült ki a Complex elemzéséből. A társaság céginformációs üzletágának munkatársa azt mondta: jellemzően a nyugati megyékben magasabb az egyéni vállalkozók aránya, még a központi régióban, Budapesten és Pest megyében is alacsonyabb.

A jelenlegi nyilvántartásunk szerint 384 ezer ember rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagyis minden 26. Ez arányosan négy százalékot jelent - mondta az InfoRádiónak a Complex céginformációs üzletágának a munkatársa.

Kerti Lajos elmondta: abban a régióban nagyobb a vállalkozási kedv, ahol jobb a gazdasági helyzet. Nyugat-Dunántúlon (Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében) 21, keletebbre az elmaradottabb régiókban (például Észak-Alföldön) 27-28 lakosra jut egy vállalkozó.

Érdekes, hogy Közép-Magyarországon a legalacsonyabb a vállalkozók aránya. Ennek egyik oka az lehet a szakértő szerint, hogy annyira sok a közszférában és a cégeknél dolgozók száma ebben a régióban, hogy az egyéni vállalkozói létforma nem annyira népszerű, hiszen az emberek nincsenek rákényszerítve, hogy vállalkozóként dolgozzanak, alkalmazottként is el tudnak helyezkedni.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×