A BTT MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a magyarországi csirkehús-termelés az 1990-es éveinek hullámvölgye után az utóbbi évtizedben ismét fellendült, és évi 215-245 ezer tonna között mozog. Ez a mennyiség azonban meg sem közelíti a 80-as évek végének rekordjait, amikor 350 ezer tonnánál is több húscsirkét vásároltak fel évente a termelőktől. Tavaly a magyar baromfitermelés 54 százalékát adta a csirke, a többi baromfi - a tyúk és a kakas, a pulyka, a liba és a kacsa - a termelés kisebbik hányadát tette ki.

A jelentős belföldi fogyasztás, a jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező állományok, a kukoricatermelés nyújtotta takarmánybázis és a szigorú állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályozás biztos hátteret nyújt az ágazatnak - idézi az összegzés Szabó István, a Magyar Broiler Szövetség elnökének előadását. A szakember hozzátette: a fogyasztói oldalon a magyar konyha hagyományai mellett az egészséges táplálkozás iránti igény teremti meg a tartós belföldi keresletet a csirkehúsra.

Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2009-ben 32 kilogramm volt. Ez jelentősen meghaladja az EU-tagállamok 24 kilogramm körüli átlagát. Tavaly a magyar fogyasztás döntő részét a csirkehús tette ki, fejenként 18,8 kilogrammal. Az előrejelzések a magyar piacon, az EU-ban és a világ más országaiban is a baromfihús-fogyasztás szerény, de tartós növekedésével számolnak.

Ezzel párhuzamosan a világ baromfihús-termelésében is növekedés várható. Míg 2006-ban a világ baromfitermelése 85,1 millió tonna volt - ebből brojler 73 millió tonna -, addig 2015-re 105 millió tonna várható. Magyarországon a baromfitermelés 2006-ban 427 ezer tonnát tett ki - ebből csirke 215 ezer tonna volt -, és a 2010-es előrejelzés szerint az össztermelés felfutása várható 455 ezer tonnára - csirke várhatóan 236 ezer tonna lesz.

Európa országaiban elsősorban a nagyobb hozzáadott értékű, minden termelési ponton ellenőrzött, jó minőségű baromfihúsokra és feldolgozott termékekre van igény. Bárány László szerint ahhoz, hogy a magyar baromfi és azon belül is a húscsirke-termelés pozíciói megszilárduljanak, az agrárkormányzatnak és a terméktanácshoz tartozó szervezeteknek meg kell oldaniuk az ágazat néhány problémáját. Ezek közül az első a finanszírozási probléma, amit szerinte hitelekkel és pályázati pénzek bevonásával lehetne megoldani, azzal a megkötéssel, hogy a segítség előfeltétele legyen a terméktanácsi tagság. A megoldandó problémák között szerepel az import szigorúbb ellenőrzése, a baromfiágazat humántőkéjének megerősítése, valamint a mezőgazdasági alapanyagok és termékek áfájának csökkentése.

A magyar baromfiágazat családok ezreinek ad megélhetést: a feldolgozóiparban mintegy 30 ezer fő dolgozik, az alapanyag-termelésben pedig hozzávetőlegesen még ugyanennyi. A ház körüli baromfitartás és a kapcsolódó termelési ágazatok figyelembevételével meghaladja a százezret azok a száma, akiknek a megélhetését vagy jövedelmének kiegészítését ez az ágazat biztosítja - tartalmazza az összegzés.