A Gellért-hegy déli lábánál elterülő, mintegy 7,5 hektár területű Budai Arborétum az ország egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, a magyar kertkultúra és tájépítészet ikonikus helyszíne, hiszen több mint másfél évszázaddal ezelőtt ez lett az otthona hazánk első kertészeti iskolájának – idézi fel közleményében a Magyar Kertörökség Alapítvány.

Az arborétum telepítését az 1800-as évek végén kezdték meg, 1975 óta természetvédelmi terület. Jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.

A 2000-es években végbement egyetemi integrációt követő folyamatos fenntartóváltás nyomott hagyott a gyűjteményes kertben. Az arborétum rendbetétele a 2023-ban életre hívott zöldfelület-gazdálkodás kerekasztalon vetődött fel, amelyen a fórum minden szervezete, résztvevője felajánlotta kapacitását, szakmai tudását, közreműködését a Budai Arborétum rendbetételére. Idén, a Februári Szakmai Napokon pedig a szakma egy emberként állt az önkétességi alapon szerveződő kalákázás mögé. A kezdeményezést kedvezően fogadta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának vezetősége és az arborétum üzemeltetője is.

A felújítási program első eseményén, pénteken az arborétum számos helyszínén végeztek tisztítási, fenntartási, megóvási, faápolási munkálatokat az önkéntes szakemberekből álló munkacsoportok. Az eseményen az egyetem hallgatói is részt vettek.

A közlemény szerint a kezdeményezők célja rendszeressé tenni az önkéntes alapon működő parkfelújítást. A Budai Arborétum hosszú távú fenntartása és fejlesztése érdekében pedig alapítványt hoznak létre. A tervek szerint májusban adományozással összekötött jótékonysági bált is rendeznek, a zöldfelület-gazdálkodók társadalmi megítélésének javítása érdekében pedig céljuk önkéntes napok szervezésével minél szélesebb tömegek bevonása a közösségi zöldfelületek megóvásába.