Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
327.01
bux:
145488.09
2026. november 11. szerda Márton
Nyitókép: Pixabay

A káresemények elárulják, igaz-e a péntek 13. babonája

Január 13. után októberben idén már másodjára esik péntekre a hónap 13. napja.

Az Allianz Hungária Zrt. elmúlt 15 évének kárstatisztikáját megvizsgálva péntek 13-án valóban több kár ér minket, mint egy átlagos pénteki napon, ezért a biztosító mindenkit fokozott elővigyázatosságra int, főként az utakon – derül ki a biztosítótársaság közleményéből.

A péntek 13-at övező jelenségnek külön neve is van: friggatriszkaidekafóbia, amelyben a „Frigga” a norvég istennő nevéből származó péntekre (angolul Friday), a triszkaidekafóbia pedig a 13-as számtól való félelemre utal. Utóbbinál ez a negatív társítás olyannyira befészkelte magát a köztudatba, hogy annak elhagyásában jelenik meg egyes helyeken. Az angolszász társadalmakban például sokszor a mai napig nincs 13-assal számozva házszám, hotelszoba, emelet vagy éppen kórterem.

A tapasztalatok szerint péntek 13-án valóban nem árt kicsit jobban odafigyelnünk: az Allianz szakértői az elmúlt 15 év nem-élet ágazat lakossági kárstatisztikáit áttekintve megállapították, hogy mind a gépjárművek, mind a lakások esetében átlagosan több kár történt a 13-ra eső, mint az átlagos péntekeken, és az összes többi nappal összevetve is kiemelkedő a péntek 13-i károk száma.

A vizsgált időszakban összesen 819 péntek volt, amiből 27 esett 13-ára. Ezeken a napokon a pénteki napok átlagához képest csaknem 10 százalékkal, a hét többi napjának átlagánál pedig több mint 15 százalékkal magasabb volt a kárbejelentések száma. A kötelező gépjármű és a casco-biztosításokat tekintve összesen csaknem 25 százalékkal, a lakások esetében pedig 10 százalékkal érkezett több kárbejelentés a társasághoz a 13-i péntekeken egy átlagos naphoz képest.

Az elmúlt 15 év legsúlyosabb péntek 13-ja 2010 augusztusában volt, amikor egy hatalmas vihar miatt összességében közel ötször annyi káresetet rögzítettek, mint egy átlagos napon, a lakásokat nézve pedig nyolcszor annyit.

A gépjárművek esetében az átlagos péntekeken is kifejezetten magas a károk száma – csaknem 20 százalékkal magasabb az összes nap átlagánál –, mivel ilyenkor vélhetően többen kelnek útra, és a munkahét végén fáradtabbak is az emberek.

Az összes napot vizsgálva a pénteki kárbejelentések száma egyébként csak a második a rangsorban, a legtöbb kárt jellemzően hétfőnként jelentik be, az összes nap átlagához képest 25 százalékkal, a legnyugodtabb napnak számító vasárnap átlagánál pedig 70 százalékkal többet. Az Allianz szakértői szerint a hétfői kiugrásnak az is lehet az oka, hogy a hétvégén történt eseteket is hétfőn jelentik be az érintettek.

Címlapról ajánljuk
Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben? Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben? Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Három hónappal azután, hogy migránsok tömegei érkeztek Marokkóból a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába, Marokkó igyekszik bizonyítani, hogy megbízható partnere az Európai Uniónak – erről ír a Migrációkutató Intézet Fókuszpont című elemzése. Ennek részleteiről Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt az InfoRádióban.

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Új front nyílt a felsőoktatásban: kiberharcra készíti fel hallgatóit az Óbudai Egyetem

Új front nyílt a felsőoktatásban: kiberharcra készíti fel hallgatóit az Óbudai Egyetem

A kiberbiztonság korántsem csak informatikai kérdés, komoly üzleti, szabályozási és társadalmi kockázatot is jelent A vállalatoknak egyre több előírásnak kell megfelelniük, miközben a támadási módszerek gyorsan változnak, és a mesterséges intelligencia a támadói és a védekező oldalon is megjelenik. Rajnai Zoltánnal, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettesével, a Biztonságtudományi Doktori Iskola vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet ilyen környezetben kiberbiztonsági szakembereket képezni, milyen szerepet kap a gyakorlat és az AI az oktatásban, és miért válik a digitális biztonságtudatosság alapkompetenciává.A cikk megjelenését az Óbudai Egyetem támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×