A kontinens keleti, délkeleti részén nyugodt, száraz és felhőtlen az időjárás egy magasnyomású képződménynek köszönhetően.

Ezzel szemben Európa északnyugati felén ciklonok okoznak változékonyságot. Skandináviából, illetve a Brit-szigetekről és Német-, valamint Franciaországból jelentenek csapadéktevékenységet. Nagyobb területen 10 mm fölött alakul a csapadékösszeg, de lokálisan a 40 mm-t is megközelíti. A felsorolt tájakon a frontok mögött több fokos lehűlés zajlik, míg a frontálzóna előtt a meleg légtömeg torlódása miatt fokozódik a nappali felmelegedés. Például hazánkban vagy az Ibériai-félszigeten 20-25 fok közötti maximumokat mérnek.

A Kárpát-medence térségben a meleg, tavaszi időjárást a nyugat felől érkező hidegfront szakította meg, a front mögött néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet is.

Napközben csapadéksáv súlypontja kelet felé tolódik, az északkeleti tájakon jelentős csapadékmennyiség várható. Délutántól a Dunántúlon változóan felhős lesz az ég, és záporok, zivatarok is kialakulhatnak. Legtöbb napsütés a középső országrészben várható.

Az északnyugatira forduló szelet egyre többfelé kísérhetik élénk, erős lökések. Zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8 és 12 fok között valószínű, de a kevésbé szeles nyugat-dunántúli részeken ennél hidegebb is lehet.

A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden döntően 13 és 19 fok között alakul, de a tartósan felhős, csapadékos északkeleti tájakon ennél pár fokkal hűvösebb idő várható.