A helytelen gyakorlat miatt mintegy 12 600 tonna, 420 millió italos kartondoboz végzi a lerakókon, ahelyett, hogy azokat újrahasznosítanák, a környezet védelmét szolgálva.
A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes városok hulladékgyűjtési szokásai között lényeges különbségek vannak: a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti, akiket a gyűjtés hatékonyságát tekintve a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monori lakosok követnek.
A szelektív gyűjtés intenzitását tekintve
Budapest csak a középmezőnyben helyezkedik el,
azonban a város nagy létszáma miatt a fővárosiak összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.
Az IKSZ megjegyezte, ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat, mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3400 tonnányi italoskarton-hulladék 6000 tonnára lenne növelhető, amivel évente mintegy 38 000 felnőtt fát lehetne megmenteni.
A szervezet közölte azt is, hogy az általuk 2016-ban készített reprezentatív felmérés - amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta - rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük elsősorban
- a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára,
- a nemtörődömségre, illetve
- a kényelmi szempontokra
vezethető vissza.
