Lakatos Mónika azt mondta, hogy mindez beleillik a múlt század óta tartó tendenciába: egyre melegebbek a telek és egyre kevesebb a hó is.

A szokatlanul enyhe időjárás több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjárást okoz. Most viszont a hideglevegő-felhalmozódás kisebb mértékű volt. Egy másik meghatározó tényező, hogy az atlanti térségben a szokásosnál gyakoribb, esetenként erőteljes ciklonok előoldalán meleg, nedves levegő áramlik térségünkbe. Továbbá ezek a ciklonok ez idáig megakadályozták a sarkvidéki, hideg levegő leáramlását - ismertette a szakember.

A WMO (Meteorológiai Világszervezet) ajánlása szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat harmincéves (például 1971-2000 időszak) átlagai alapján végez éghajlati vizsgálatokat. A mostani tél első felében (december 1. és január 15. között) a minimumok 2,1 fokkal a sokéves átlag felett alakultak, e másfél hónapos időszak átlagos minimumhőmérséklete ugyanis mínusz 0,6 fok volt, a sokéves átlag ugyanakkor mínusz 2,7 fok. A maximumok is jóval átlag felettiek voltak, a legmagasabb hőmérsékletek sokéves átlaga 2,8 fok. Az idei télen eddig ez 5,6 fok volt. Magyarán a tél első felében a sokéves átlaghoz képest csaknem 3 fokkal magasabb volt az országos maximumhőmérséklet. Többször megdőltek a napi melegrekordok is. Valahol még a leghidegebb órában is 10 fok felett alakult a hőmérséklet, olyan is előfordult, hogy napközben 16 foknál is melegebb volt.

Az eddigi téli csapadékmennyiség is jóval elmarad a sokéves átlagtól. A sokéves decemberi havi csapadékmennyiség 44 milliméter, ehhez képest az elmúlt decemberben országos átlagban mindössze 12,3 milliméternyi csapadékot mértek a meteorológiai szolgálatnál.

Általában a csapadékmennyiség mintegy fele (19,3 milliméter) hó formájában hullik. Ehhez képest múlt decemberben országosan alig hullott hó, csupán december 5-10. között, az is csak a magasabban fekvő területeken eredményezett 5-7 centiméteres hótakarót. Azóta csak január első hetében esett hó az országban, de csupán a legmagasabb hegyeken alakult ki hófolt.

A sokéves átlag szerint decemberben legalább három nap hullik hó. Az 1971-2000 időszakban olyan is volt, hogy tizenegy decemberi napon havazott országos átlagban. A mostani szezonban volt olyan hely az országban, ahol öt nap volt hóesés decemberben, míg másutt egyáltalán nem havazott.

Lakatos Mónika ugyanakkor kiemelte: enyhébb telek régebben is előfordultak. Sőt tendenciájukat tekintve a múlt század elejétől a téli középhőmérsékletek országos átlagban 0,6 fokos melegedést mutatnak. A melegedéssel párhuzamosan pedig a hó aránya kisebb a téli csapadékban. Ez azzal jár, hogy ritkábban alakul ki tartós hótakaró, amely védelmet nyújt a szántóföldeknek. A hótakaró hiánya tavaszra a talaj kiszáradását fokozza, a száraz talajok tavasszal, a melegedés beköszöntével fokozhatják az aszály kialakulását - fejtette ki a szakértő.

Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője az MTI megkeresésére azt mondta: a hétvégén ismét az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, tavaszias időre van kilátás, az ország déli részén 14-15 Celsius-fokos maximumhőmérséklettel. Február közepéig nem várható jelentős lehűlés Magyarországon.