Nincs is ilyen betegség, vagy legalábbis ártalmatlan; a védőoltás hatástalan, veszélyes és csipet tartalmaz; a politikai vezetők nem is kaptak, vagy nem olyan oltást kaptak, mint mások - vég nélkül sorolhatók a szóbeszédek az új típusú influenzáról.

Ez az első olyan világszintű betegség, amelyet lényegében a kirobbanása, vagyis az első eset regisztrálása óta követ a média - hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó kommunikáció-kutató, aki hozzátette: vannak a hatóságokhoz kötődő szervezeti szintű magyarázatok a betegségre, de megvannak az egyének válaszai és elképzelései is.

Általános jelenség, hogy jobban hiszünk a szomszédnak, mint az országos tiszti főorvosnak. Ezt azzal indokolta Szvetelszky Zsuzsa, hogy sokkal gyakrabban találkozunk és kommunikálunk a szomszéddal, másrészről pedig, ha az egyik kollégája, rokona vagy ismerőse érintett a betegségben, akkor érdeke, hogy jó tanácsot adjon.

A szakértő hangsúlyozta: teljesen más a média által bemutatott és az egyéni szinten észlelt veszélyérzet. A bizalmatlanság oka lehet az is, hogy sokféle hiedelem közül nehéz választani.

A H1N1 fertőzésről kialakult vélemények már jóval túllépték a kis csoporton belül maradó pletyka szintjét, mert az emberek egy nyilvános véleményt választanak maguknak, és ahhoz kapcsolódnak, akár személyes történetekkel is - mondta Szvetelszky Zsuzsa, aki hozzátette: a betegség alakulása és a statisztikák közzététele is befolyásolni fogja, hogy például a média mikortól szorítja hátrébb a járványról szóló tudósításokat. Ez jelentősen befolyásolja majd a közvéleményt ét és a közbeszédet.

A pletykák, rémhírek terjedésének kétféleképpen lehet vége a szakértő szerint: vagy a közösség összes tagja támogató véleményt oszt, vagy mindenki kritikai állásponton van. Amíg polarizált a vélemények megosztása, addig életképesek a járványról szóló hírek - fűzte hozzá.