A Paul Cullinan vezette kutatócsoport a New England Journal of Medicine című szaklapban számolt be tapasztalatairól. Míg korábban a kutatók csak azt vizsgálták, milyen hatással van a légszennyezettség az egész népességre, most a valóságot tesztelték.

Hatvan embert vittek el két-két órás sétára az Oxford Streetre, ahova csak a buszok és a taxik hajthatnak be, majd egy másik alkalommal a Hyde parkba, ahol egyáltalán nem járnak járművek.

A hatvan ember fele enyhén, másik fele közepesen súlyos asztmás beteg volt, akiknél a tüdőfunkciót a séta előtt és után is ellenőrizték. Jelentős különbséget tapasztaltak az utcai és a parkbeli séta után, a súlyosabb állapotban lévőknél pedig különösen romlott a tüdő működése, és közülük többeknél jelentkezett gyulladás is.

A dízelmotorok ugyanis százszor több káros részecskét bocsát ki, mint a benzinesek. Minél kisebbek a részecskék, annál mélyebben lélegezzük be őket; a legapróbbak akár a véráramba is bekerülhetnek. A forgalom miatt az Oxford Streeten háromszor annyi ultra finom (0,1 mikronnál kisebb) részecske kerül a levegőbe, mint a parkban.

Az Oxford Streeten emellett háromszor magasabb a levegő nitrogéndioxid-szintje, és hatszor az elemi széné.

Cullinan szerint hasonló lehet a helyzet a többi nagyvárosban is - azt azonban nem tudni, hasonló hatással van-e a benzingőz, illetve, hogy milyen mértékben hat a nem asztmások tüdejére a szennyezés.

"A kutatás eredménye nem is igazán az asztmások számára fontos; azoknak kellene figyelembe venniük, akik a motorok tervezésével, illetve a közlekedés szervezésével foglalkoznak" - hangsúlyozta a kutató, aki emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britanniában ötmilliónál több asztmás ember él.