Akár már a következő évtizedekben leállhat a Golf-áramlat az Atlanti-óceánban, amelynek katasztrofális következményei lehetnek Európára nézve – egyebek mellett erről is beszélt nemrégiben egy konferencián Ürge-Vorsatz Diána. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke az InfoRádióban kifejtette: az éghajlatváltozással szemben érdemi fellépés csak globális gondolkodással és helyi, kormányzati szintű megoldásokkal lehetséges. Felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre több cikk és tanulmány jelent meg arról, hogy az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC) összeomolhat.

Mint fogalmazott, ha ez bekövetkezik a következő évtizedekben, az nemcsak szélsőséges éghajlati változásokat okozna Európában, hanem a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást is rendkívül érzékenyen érintené. A CEU professzora szerint

ez azzal lenne megelőzhető, ha az emberiség minél előbb áttérne a nettó zéró kibocsátásra, melynek értelmében egy ország, város, cég vagy éppen épület annyi üvegházhatású gázt bocsátana ki, mint amennyit elnyel.

Ürge-Vorsatz Diána figyelmeztetett: minden egyes tized Celsius-fokos felmelegedés is sokat számít, nem lehet félvállról venni. Úgy véli, sokkal reziliensebbé kellene tenni az energia- és az élelmiszerrendszerünket, az infrastruktúránkat, valamint az épületeinket is, mert a negatív hatások már most is nagyon jelentősek.

Emlékeztetett, hogy az idén világszerte megjelenő ciklonok is komoly gazdasági károkat okoztak, bőven meghaladták azt a 300 milliárd dolláros összeget, amelyet a nemzetközi klímacsúcson megszavaztak a szegényebb országok megsegítésére. „Az éghajlatváltozás pillanatok alatt elszedi tőlünk a pénzt, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb megelőzzük ezeket a jelenségeket. Védekezni kell ellenük, hogy a szélsőséges események minél kisebb kárt okozzanak” – jegyezte meg Ürge-Vorsatz Diána.

Azt gondolja, lokális cselekvésre főként az épületszektorban és az épített környezet területén lenne szükség. Mint mondta, az Európai Unió energiafogyasztásának majdnem fele fűtésre és hűtésre megy el, melynek több mint 70 százaléka még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Hozzátette: ez az arány Magyarországon még nagyobb, ami rendkívül nagy terhet ró a lakosságra és a vállalatokra egyaránt, mivel az energiaszámlák összegei egyre csak növekednek.

Ennek megelőzése érdekében a klímakutató szerint nettó zéró kibocsátásra kellene áttérnie a teljes épületszektornak vagy energiapozitívra kellene felújítani, átépíteni minél több épületet, hogy minél több energiahatékony létesítmény lehessen Magyarországon is. Természetesen ennek komoly anyagi vonzata van, de Ürge-Vorsatz Diána szerint ez még mindig eltörpül azokhoz a szubvenciókhoz képest, amelyek globálisan folynak a fosszilis iparba. Felidézte, hogy csak tavaly 7700 ezer milliárd dollárnyi szubvenció érkezett a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos iparágakba, ami több mint a hét százaléka a globális GDP-nek.

„Ha ennek az iszonyatosan nagy összegnek csak egy részét átirányítanánk az épületszektor felújítására, akkor fokozatosan meg tudnánk oldani ezt a problémát, és ezáltal a kecske is jól lakna, a káposzta is megmaradna”

– fogalmazott az IPCC alelnöke.

Januárban Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és a régi-új amerikai elnök korábban nem igazán részesítette előnyben a zöld programokat. Nagy kérdés, hogy az ő visszatérése mennyiben befolyásolja az évszázad közepére kitűzött klímacélok elérését. Ürge-Vorsatz Diána elmondta: a mindenkori amerikai elnök jelentősen meghatározza a nemzetközi folyamatokat az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ugyanakkor megjegyezte, hogy például az energiaátmenet sokkal inkább a piacoktól függ, amelyek „nagyon robognak előre attól függetlenül, hogy ki az Amerikai Egyesült Államok elnöke”.

Felidézte, hogy például a napenergia-ipar Donald Trump első elnöksége alatt is nagyon sokat fejlődött, illetve jó néhány szénbányát, szénerőművet is bezártak akkoriban, mivel a döntéshozók is belátták, hogy ezek ma már nem működnek gazdaságosan, nem a preferált energiaforma, hiszen a napenergia mára már a világ legnagyobb részén a legolcsóbb elektromos áramtermelő forrássá vált.

Ürge-Vorsatz Diána szerint Donald Trump személye nyilván nem lesz megkerülhető a klímacélok vonatkozásában, ugyanakkor az üzleti élet szereplői, az államok és a városok is kiveszik a maguk részét az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Ezzel együtt úgy gondolja, „nem lehet egyetlenegy országot kipécézni”, mivel idén a világ népességének a fele a választóurnákhoz járult, és nagyon sok helyen a választók olyan politikai vezetőre vagy pártra szavaztak, amelyek nem járnak élen sem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, sem a környezetvédelemben.

A professzor szerint ennek ismeretében kijelenthető, hogy számos országban nem a klímaváltozás elleni küzdelem a prioritás, ezzel pedig „szembe kell néznie a világnak”. Hozzátette: úgy kell megoldani az említett problémákat, hogy meg kell hallani a szavazók hangját, továbbá figyelembe kell venni gazdasági szempontokat is. Mint mondta, az embereket jelenleg leginkább a megélhetésük foglalkoztatja, fontos téma még a bevándorlás, ahogy az infláció, a munkalehetőség és a versenyképesség is fókuszban van, és Ürge-Vorsatz Diána szerint ezekre rákapcsolódva kellene megfogalmazni az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat is.