tudomány

A sport a szurkolók többsége számára talán csak a szórakoztatóipar egyik legnépszerűbb ága. A szabályok – a bajnokság formátuma, a rangsorolás, a sorsolás, vagy akár a büntetőpárbajok mechanizmusa – mögött azonban komoly közgazdaságtani, matematikai, operációkutatási eredmények állnak. Vagy legalábbis ez lenne az ideális eset. Csató László, a SZTAKI tudományos munkatársa e témában írt könyve a napokban jelent meg a Palgrave Pivots in Sports Economics sorozatban „Tournament Design (How Operations Research Can Improve Sport Rules)” címmel.

A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett - számolt be róla a BBC News.

A már a levegőben lévő szén-dioxid miatt nagyjából 2,3 Celsius-fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest amerikai és kínai kutatók szerint, akik a Nature Climate Change című folyóiratban publikálták tanulmányukat.

A várandós anya nem adja tovább a magzatnak a vírust, ellenben az influenzához képest a vírus ellen képződött ellenanyagot is csak nagyon kis mértékben - állapította meg egy amerikai kutatás.

Egyikük természetesen a koronavírus elleni vakcina egyik kutatója. Az összeállítást a Nature tudományos folyóirat készítette el.

Összehasonlítottak tavaszi és őszi mintákat, számos érdekes dolog kiderült. Az eredményekből kirajzolódik a vírus terjedési lánca és előrevetíthetik a tudósok a vakcinák hatékonyságát is.

Amikor a Föld több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött, forró magmaglóbusz volt, őslégköre a mai Vénuszéhoz hasonlított egy új nemzetközi kutatás szerint.

Maratonra kell készülni a járvány miatt, nem sprintre, a mindenki számára elérhető vakcinára még legalább egy évet várni kell - mondta Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese a Magyar Tudomány Ünnepén tartott akadémikusi előadásokat összegezve. A konferencián az is elhangzott, hogy ha a vírus szaporodását gátló gyógyszerek szélesebb körben elérhetőek lennének, az nagy terhet venne le a kórházi ellátásról.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön megbeszélést folytatott az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökségével Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Egy őskori madárcsalád gigászi, akár a 6,4 méteres szárnyfesztávolságot is elérő tagjainak eddig feltárt legrégebbi maradványaiként azonosítottak a kutatók néhány fosszíliát, amelyet még az 1980-as években fedeztek fel az Antarktiszon.

Emberi embriók hibás DNS-ének kijavítását célzó laboratóriumi kísérletek megmutatták a genetikai olló alkalmazásának a kockázatát és azt, hogy a tudósok miért tartják nem biztonságosnak az ilyen próbálkozásokat.

A felfedező kutató szerint ez az emberi tevékenységnek "köszönhető".

Ausztrál kutatók meghatározták, milyen összetételű a gyerekek ideális napja a csontjaik egészsége szempontjából.

Amerikai tudósok azonosították a SARS-CoV-2, vagyis az új koronavírus okozta világjárvány három fő hajtóerejét: a háztartásokat, a szuperterjesztő eseményeket és a nemzetközi utazásokat. Azt is megbecsülték, melyik szegmensnek mekkora szerepe van a terjedésben.

A krónikus betegségek növekvő mértéke, a fertőző betegségek és a közegészségügyi rendszerek hiányosságai viharában vergődik a világ a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely világnépesség egészségének az állapotáról és a Covid-19-betegség hatásairól ad átfogó képet.

Leonardo da Vinci elveszettnek hitt legendás freskója, a firenzeiek katonai győzelmét ünneplő Anghiari csata valójában sosem létezett - állítja művészettörténészek egy csoportja, amely egy szerdán ismertetett publikációval befejezettnek nyilvánította az évszázadok óta tartó lázas hajszát a firenzei Palazzo Vecchio falán sejtett monumentális falfestmény után.

Egy amerikai és egy francia tudós osztozik a tudományos világ legnagyobb elismerésén.

Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet.

Közelebb kerültek velük az emberes űrkutatás és űrutazás egyik nagyon fontos problémájának megoldásához.

A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki Hamburgban a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot.