Címke: tudósítóink (1032 cikk)

Az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletét követő sajtótájékoztatón a német kancellár nem titkolta, hogy az Aleppóban történtek miatt nyomasztó hangulat uralkodott a tárgyalásokon. Angela Merkel szerint az unió vezető politikusai szabályosan szégyellték magukat, hogy az EU képtelen a békés kibontakozás előmozdítására.

Egyre csökken a Németországba érkező menekültek száma. A berlini kormány most közzétett adatai szerint a múlt évben 890 ezer menekültet fogadtak be, idén azonban már csak közel 305 ezren lépték át a német határt. Ugyanakkor több EU-polgár érkezik Németországba, mint menekült.

Az Egyesült Államok támadást intézhet az Iszlám Állam által visszafoglalt Palmürában a dzsihadisták kezére került fegyverzet ellen – erről beszélt a Daes elleni amerikai vezetésű koalíció főparancsnoka.

A BBC Rádió 70 éve sugározza a Nők Órája című, közkedvelt műsorát. Ebből az alkalomból a szerkesztők nőket kértek fel, hogy szavazzanak: szerintük ki volt az a hét nő, aki a legnagyobb hatással volt az angolok életére az elmúlt hetven év során. Egy csúcsszemélyiséget kellett megnevezni és hat további nőt, rangsorolás nélkül.

Egymilliárd felhasználó adatait lopták el - ezt volt kénytelen elismerni a Yahoo. A korábban úttörő technológiai cég az utóbbi években már többször is kínos magyarázkodásra kényszerült. Szeptemberben például félmillió fiók feltöréséről számolt be.

Berlinben a kancellár és a francia államfő egyeztette álláspontjait az Európai Unió csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcsértekezlete előtt. Mindketten úgy vélték, az ukrajnai válság megoldásának előmozdítása érdekében fenn kell tartani az Oroszországgal szemben foganatosított uniós szankciókat

Egyelőre nem világos, hogy a januárban hatalomra lépő Donald Trump visszafordítja-e Obama elnök kubai nyitását. A Google technológiai cég azonban az internet használatáról szóló együttműködést között a kommunista vezetésű ország telekommunikációs cégével.

Ellentmondó jelentések érkeztek az aleppói harcoknak véget vető tűzszünetről. Előzőleg késett annak az alkunak a végrehajtása, amelynek alapján elvonulhatnak az ellenzéki harcosok és családtagjaik.

Theresa May brit miniszterelnök a bakfiskoráról adott interjút a Sunday Times hétvégi képes melléklete számára, az egyik fotó a lakásán ábrázolja, amint a fogadószoba vörös pamlagján ül. Feltűnést keltett, majd politikai szóváltáshoz vezetett, hogy a mindig elegáns brit kormányfőnek a képen méregdrága bőrnadrágja volt. Saját pártjából támadta meg egy másik női politikus, szemére vetette, hogyan képes 1000 fontos bőrnadrágban pózolni, míg Angliában még komoly problémát jelentenek az élet nehézségeivel küzdő szegények.

Egy friss felmérés szerint a szlovákiai fiatalok több mint harmada szimpatizál Marián Kotleba parlamenti képviselő Mi Szlovákiánk Néppárt nevű szélsőséges pártjának programjával. Az olyan javaslatok is népszerűek a fiatalok körében, mint Szlovákia kilépése az Európai Unióból és a NATO-ból, vagy a nemzetőrség létrehozása.

Folytatódnak az egyre zsugorodó kelet-aleppói lázadó enklávé elleni támadások, miközben Oroszország közölte: nincs megállapodás a „terroristának” nevezett felkelők elvonulásáról. Korábban a rezsim-ellenes erők azt állították: Moszkva és Washington alkut kötött, aminek értelmében szabadon kijuthatnak.

Donald Trump még vezető kongresszusi képviselőkkel is hajlandó összeveszni, azon vádak miatt, hogy az orosz kormánynak dolgozó hackerek segíthették a megválasztását. A megválasztott amerikai elnök "nevetségesnek" nevezte a vádakat.

Hamburgban csütörtökön kezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet külügyminiszteri értekezlete. A két napra tervezett tanácskozásokon főleg az ukrajnai helyzetről és a nemzetközi terrorizmusról lesz szó.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök meghívta a Fehér Házba Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt. A cseh külügyminiszter nagyszerű hírnek nevezte a meghívást, és elmondta, hogy Zeman már jövő áprilisban Washingtonba látogathat, Trumpot pedig Prága láthatja vendégül.

A német média vezető helyen foglalkozik a Kereszténydemokrata Unió esseni kongresszusával, amely további két évre elnökévé választotta Angela Merkel kancellárt. Csaknem valamennyi tudósítás azzal kezdődik, hogy Merkelt Essenben a küldöttek alig 89 százaléka támogatta.

Hétfőtől négy napon át a brit legfelső bíróság tárgyalja meg, elegendő-e a kormány jogköre a Brexit elindításához, azaz a lisszaboni szerződés 50-ik cikkelyének aktivizálásához, vagy ehhez szükséges a parlament hozzájárulása is. Csak jövőre ismertetik a döntésüket a bírák: csúszik-e a Brexit megvalósulása.

Siegmar Gabriel német gazdasági miniszter, aki egyben a kancellár szociáldemokratapárti helyettese is, kijelentette, hogy a Freiburgban történt bűncselekményt semmi esetre sem szabad felhasználni a menekültek elleni hangulatkeltésre. Gabriel hangsúlyozta, hogy a tett bármennyire is elkeserítő, tudomásul kell venni, hogy már a menekültek bevándorlása előtt is történtek gyilkosságok. Hasonló szellemben óvott az általánosítástól a Kereszténydemokrata Unió alelnöke, Julia Klöckner is. Mindkét politikus azt követően nyilatkozott, hogy egy 17 éves afgán fiút gyanúsítanak egy diáklány megerőszakolásával és meggyilkolásával Freiburgban.

Az Európai Unió és a közép-európai térség megerősítéséről egyeztettek a visegrádi csoport: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország parlamenti elnökei azon a munkamegbeszélésen, amelyet a hétvégén a délkelet-lengyelországi Przemyslben tartottak.

Két héttel Angela Merkel bejelentése után, hogy ismét indul a jövő évi országos választáson, a jelenlegi berlini koalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párt elnöke, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter is utalást tett arra, pártja nevében ő lesz Merkel kihívója. Hivatalosan a Szociáldemokrata Párt csak januárban akarja nyilvánosságra hozni, hogy ki lesz a kancellár-jelöltje, de ennek ellenére máris megkezdődött a vita, hogy Sigmar Gabrielnek milyenek az esélyei Angela Merkellel szemben.

Angela Merkel kancellár ismét elutasította az általa vezetett kormánykoalícióban résztvevő legkisebb párt, a Keresztényszociális Unió elnökének, Horst Seehofernek azon követelését, hogy évente 200 ezernél több menekültet ne engedjenek be Németországba. Mint fogalmazott, a menekültek száma a válsághelyzetek alakulásától függ, és ezért nem lehet felső határt szabni, mennyien érkeznek.