Címke: cdu (199 cikk)

A súlyos költségvetési válság, a migráció okozta országos problémák kapcsán Németországban is egyre erőteljesebb az esélylatolgatás a június 9-i európai parlamenti választások várható eredményeit illetően. Különös tekintettel arra, hogy nem sokkal később három német tartományban is helyi parlamenti választásokat tartanak.

A Merkel-korszak után Merz-korszak következhet, amit a párt vezetői most egy országos körút keretében igyekeznek megalapozni.

A parlamenti bejutási küszöb alá csúszott a a liberális FDP támogatottsága Németországban, a pártelnök szerint a koalíció gyengesége húzza le őket, a főtitkár úgy véli, a CDU/CSU-val tudnának ütőképes "polgári koalíciót" alkotni.

Párttá alakult a német Kereszténydemokrata Unióból (CDU) kilépett Hans-Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (alkotmánybíróság) volt elnöke körül szerveződött Értékunió Egyesület.

Hiába népszerűtlen Németországban a zöld átállás miatt a Zöld Párt, egy új kormánykoalícióban is benne lennének, többsége ugyanis várhatóan a most legnépszerűbb a CDU-nak sem lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója, volt berlini nagykövet.

Az eddig CDU-közeli WerteUnion nevű egyesület tagsága ugyanis támogatta a szervezet párttá alakításáról szóló tervezetet. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója szerint az új alakulatnak nincs nagy mozgástere.

Arculaterősítésre hivatkozva új programot fogalmaz meg heidelbergi tanácskozásán a CDU: a legnépszerűbb német párt új menekültpolitikát és az atomerőművel újraindítását tűzi a zászlajára.

Bírálta a Németországban tartózkodó ukrán menekültek jogosultságát a rászorultak számára biztosított állampolgári támogatásra, az úgynevezett Bürgergeldre a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, mert a támogatás nem ösztönöz a munkavállalásra.

Angela Merkel búcsúzik pártjától, a CDU pedig a korábbi kancellár politikájától – vélekednek az elemzők a konzervatív párt új programjáról, amelynek tervezetét most hozták nyilvánosságra.

Sajátos összefogás körvonalazódik a német parlamentben. Az ellenzék legerősebb pártja, a kereszténydemokrata CDU és a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP egyaránt a Németországban tartózkodó ukrán menekültek szociális támogatásának megváltoztatását szorgalmazza.

Elemzők szerint aligha várható, hogy növekszik a baloldali német kormánykoalíció népszerűsége a két tartományban vasárnap tartandó helyi parlamenti választás eredményei nyomán. A legdélibb, egyben legnagyobb tartományban, Bajorországban és az ország középső részén fekvő Hessenben több mint 13 millióan járulhatnak az urnák elé, hogy új törvényhozást és ezzel együtt új tartományi kormányt válasszanak. Az előzetes felmérések szerint az ugyanakkor "lefutottnak" tekinthető, hogy mind Bajorországban, mind Hessenben a konzervatívok diadalmaskodnak.

Jens Spahn szerint azonnal le kell állítani a menekültek korlátozás nélküli befogadását.

Noha a következő parlamenti választásokat Németországban a naptár szerint bő két év múlva, 2025 szeptemberében tartják, a kulisszák mögött már folyik a találgatás, hogy ki lehet a jelenleg regnáló szociáldemokrata Olaf Scholz konzervatív kihívója. Sőt, immár nem csak a kulisszák mögött, különös tekintettel arra, hogy a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU jelentős fölénnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját. A kancellár pártját, az SPD-t mostanra a bevándorlásellenes radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) is megelőzte.

Belpolitikai vihart kavart Berlinben Claudia Pechstein, Németország legsikeresebb téli olimpiai műkorcsolyázója. Az 51 éves sportoló – aki hivatalosan még mindig nem akasztotta "szögre" versenyzői korcsolyáját – a hét végén rendőri egyenruhában vett részt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén, amelyen beszédet mondott. A szövetségi rendőrség vizsgálja a történteket. Az olimpikon visszautasítja a vádakat.

Minden korábbinál alacsonyabbra, 20 százalékra süllyedt Németországban az Olaf Scholz vezette kormány munkájával elégedett választók aránya – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A legnépszerűbb párt, az ellenzéki CDU eltörölné a korkedvezményt, és emellett több érvet is felsorakoztat.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetség azon a véleményen van, hogy például több alkalommal és több helyütt kellene kitűzni a nemzeti zászlót, és nyilvános alkalmakkor a himnuszt gyakrabban kellene énekelni. De ennél jóbal több javaslattal állt elő.

A 2021-es szövetségi választásokon elszenvedett kudarc fordulópontot jelentett a német kereszténydemokrata Unió (CDU) számára. A tizenhat évig tartó Merkel-korszak után a nagy hagyományokkal rendelkező párt ellenzékbe szorult, ezzel a szereppel azonban nem éri be. A cél a hatalomra kerülés a 2025-ös parlamenti választásokon. Az eszköz pedig egy új program, amelyről most a tagságot kérdezték.

2021 decemberében lépett hivatalba az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti német kormány. Másfél év sem telt el, a felmérések mégis arról tanúskodnak, hogy a németek többségének elege van a koalícióból.

Az egymásra torlódott válságok rámutattak a német koalíciós kormány törékenységére. A három párt közötti törésvonalakat az energiapolitika és a klímasemleges ipar kérdései különösen felerősítették – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.