Címke: átverés (198 cikk)

A csalók most minden eddiginél alattomosabb trükkel támadnak: a Gmail-felhasználókat célzó új SMS-es átverés pillanatok alatt megszerezheti a belépési adatokat, ha valaki bedől a hivatalosnak tűnő üzenetnek.

A vádlott társaival banki alkalmazottnak adta ki magát. Több személyt felhívtak telefonon, a bankszámlájukon történő gyanús banki tranzakcióra hivatkozva becsapták és rábírták őket arra, hogy távoli elérést biztosító programot töltsenek le informatikai eszközükre. A vádlott a számlájára érkezett pénzt bankfiókban felvette és átadta ismerősének, a bűncselekmény elkövetésében játszott tevékeny szerepéért összesen 250 ezer forintot kapott.

Meggyőző alakításával a hamis ügyintéző rávette a férfit, hogy árulja el a kártyája adatait, sőt a napi limitet is megemeltette vele. Mire az áldozat kapcsolatba lépett az igazi bankkal, már sok pénzének lába kélt.

Az AI szerepe napjainkban igencsak kettős: jelentősen erősíti a védekezési képességeket, ugyanakkor sosem látott hatékonyságú és gyorsaságú eszközt ad a támadók kezébe. Egyetlen meggondolatlan kattintás is elég lehet ahhoz, hogy a hackerek hatalmas kárt okozzanak.

A módszer az elmúlt időszakban terjedt el, bárki célpontjává válhat az utánvétes csomagos csalóknak.

A rendőrség is felfigyelt már a gyűjtői csoportokban feltűnt csalókra, akik elteszik az előleget egy-egy ritka darabért, majd nyomtalanul eltűnnek. A hatóság minden segítségre számít, még azokéra is, akik szemfülesek voltak, és nem ugrottak be az átverésnek.

Mégpedig az, hogy nem szabad érte egy kattintást sem tenni, ugyanis kamu az egész.

Az OTP figyelmeztetést közölt arról, hogyan verik át újabban a bűnözők a vásárlókat a csomagküldők nevével visszaélve.

A Nébih kiadta a figyelmeztetést: országszerte újra felbukkantak a tűzifával kapcsolatos csalások. A jogszerűtlen hirdetéseket közzétevő, a vásárlókat súlyosan megkárosító csalók már ismert energiaszolgáltatók és állami erdészetek nevével is visszaélnek.

A kiberbűnözők ezúttal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében igyekeznek lépre csalni az embereket és ellopni a bankszámlaadatait.

Az e-mailes csalások veszélyeire hívja fel a figyelmet az Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Mint közölték: több bejelentés érkezik hozzájuk olyan fogyasztóktól, akik nem értik a kapott e-maileket, és ehhez kérnek segítséget tőlünk. Ezek többsége átverés, valamilyen formában megpróbálja megkárosítani a fogyasztókat.

Több különböző módszerrel próbálkoztak a kiberbűnözők, két esetben is millió forint feletti kárt okozva.

A nő országszerte csapott be idős embereket nem létező nyereménnyel, miközben méregdrágán adott el nekik termékeket.

Egyre többször hallani arról, hogy a csalók ismert vállalatok, szolgáltatók nevével, arculatával visszaélve próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni az ügyfelektől.

Több tízmillió forint a kár: nagy hozamú befektetés ígéretével vertek át egy fóti lakost.

A férfi áron alul kínált olyan csúcskocsikat, amik nem voltak a birtokában, illetve pénzt fogadott el befektetőktől egy olyan vállalkozáshoz, ami sosem létezett.

Az Euronet egyes európai városokban különféle módszerekkel bírja rá az embereket ATM-jeinél, hogy többet költsenek egy-egy pénzfelvételnél, mint ahogy azt előzetesen tervezték. Jelenleg a Gazdagsági Versenyhivatal is vizsgálódik a bankautomata-hálózat megtévesztő trükkjei miatt.

A jegybank felügyeleti szóvivője, Binder István az InfoRádióban arról beszélt, hogy a KiberPajzs soha nem fog senkit személyesen felhívni bankszámla-aktivitás miatt, mert teljesen máshogy igyekszik védeni az embereket a csalóktól. Egy másik, jelenleg futó csalás pedig remek példa arra, miért nem szabad felelőtlenül megnyitni kéretlenül kapott linkeket.

Miután a veszprémi áldozat rájött, hogy átverés áldozata lett, már inkább az igazi rendőrökhöz fordult, addigra viszont hétmillió forinttal lett szegényebb.

A kiberbűnözés legújabb és rendkívül jövedelmező formája Délkelet-Ázsia azon részein terjedt el, ahol a törvények hiányosan érvényesülnek. Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: a leendő online csalókat a legtöbb esetben valamilyen ügyfélszolgálatos munkával csábítják el, de a valóság teljesen más, ami tulajdonképpen a rabszolgaság modern változata.