Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

450 milliós kárt okozott a csaló

A fővárosi nyomozók vádemelési javaslatot tettek azzal a férfival szemben, aki a gyanú szerint csaknem 450 millió forintos kárt okozott befektetési aranyat ígérve 184 sértettnek - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrség honlapján.

A nyomozás adatai szerint az 52 éves veresegyházi férfi 2012 január és 2013 május között két cég nevében 184 emberrel kötött szerződést, és vett át pénzt azt ígérve, hogy befektetési céllal aranylapkákat szerez be nekik.

A férfi az interneten, televízióban és napilapokban is hirdette az üzletet. Volt olyan sértett, aki 500 ezer, és olyan is, aki 11 millió forintot adott át a férfinak, ám sem az aranyat, sem a pénzt nem kapták meg.

Voltak ugyan olyanok is, akik az aranylapkákat átvették, ám azt "megőrzésre" azonnal vissza is adták a férfinak - teszik hozzá.

A nyomozóhatóság csalás és sikkasztás miatt tett vádemelési javaslatot az ügyészségnek - közölte a rendőrség.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×