A tájékoztatás szerint az ebzárlat időtartama 90 nap, ez idő alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok nem tudnak kiszökni.

Az MTI február 10-én adott hírt arról, hogy a veszettség vírusát mutatta ki egy őrkutyák által megfojtott rókában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága, ezért arra kértek mindenkit, hogy aki szokatlanul viselkedő állatot vagy elgázolt, elpusztult rókát lát, azonnal értesítse az állategészségügyi hatóságot.

A hivatal azt is közölte, hogy a veszettség az egyik legveszélyesebb, állatról emberre terjedő betegség, amely mind emberben, mind állatban halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladást okoz.

Mivel a tünetek jelentkezése után a betegséget gyógykezelni nem lehet, az egyedüli védekezési mód a megelőzés, azaz a vakcinázás - írták.

A Szerencs határában talált rókatetemben kimutatott vírus a 2013-2014-es járványkitöréstől genetikailag távolabb áll, ez pedig azt jelenti, hogy "vírusbehurcolással" jutott Magyarországra.

A kormányhivatal tájékoztatása kitér arra is, hogy kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni, a település területéről kizárólag veszettség elleni érvényes védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát, a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

A veszettség ellen érvényes védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, a katasztrófaigazgatóság kutyái, a segítő és terápiás ebek, a látássérült embereket vezető kutyák, valamint a pásztor ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesülnek a korlátozás alól.

Magyarországon a rókák veszettség elleni vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság évente két alkalommal.