Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Tízezrek követelik a zsiráfot elpusztító dán állatkert bezárását

Nem csillapodnak a koppenhágai állatkert elleni tiltakozások Marius, a fiatal zsiráfborjú megölése óta: online petícióval több mint 62 ezren követelik az intézmény bezárását.

A kétéves egészséges zsiráf halála ellen tiltakozó egyik Facebook-csoport tagjainak száma keddre több mint 22 ezerre nőtt. Emellett csaknem hétezren írták alá azt az online petíciót, amely a dán állatkert igazgatójának leváltását követeli. Telefonon és e-mailben pedig halálos fenyegetéseket is kapott az állatot elpusztító és az állat húsát az oroszlánokkal megetető személyzet.

A Marius nevű zsiráfot vasárnap lőtték le, és bőrét lenyúzva húsát a látogatók, köztük gyerekek szeme láttára vetették oda az oroszlánoknak.

Az állat bizonyos testrészei viszont a Bécsi Egyetemre kerülnek: az itt dolgozó tudósok a zsiráfok hangképzésének mikéntjét kutatják. A Heute című osztrák napilapban megjelent hírt Angela Stöger-Horwath, az egyetem munkatársa erősítette meg.

A koppenhágai egyetem a Bécsi Egyetem ötfős kutatócsapatának az állat nyelvét, nyelvcsontját, gégéjét és gégecsöve két-három porcos gyűrűjét adja át.

A kutatók azt akarják kideríteni, hogy a zsiráfok kommunikálnak-e hangokkal és ha igen, miként teszik azt. "A felnőtt zsiráfok nagyon csendesek, nem adnak ki hangokat. Meg akarjuk vizsgálni, hogyan működik a kommunikáció, mi zajlik közben fizikailag és fiziológiailag" - fejtette ki Stöger-Horwath.

A tudós hozzátette: ha meg kell ölni egy állatot, nagy kár lenne, ha ezt a tudomány számára nem hasznosítanák.

Az állatkert szerint Marius elpusztítására azért volt szükség, hogy elkerüljék a beltenyészet kialakulását. A húsának nyilvános megetetését pedig azzal védték, hogy csak a látogatók állatokkal kapcsolatos tudományos ismeretanyagát akarták bővíteni.

Az állatkert döntését korábban az Európai Állatkertek ás Akváriumok Szövetségének (EAZA) szabályzatával indokolta, mondván sok hasonló géneket hordozó zsiráf van már a szövetség fajmentő programjában. Az állatkert szóvivője, Tobias Stenbaek Bro hangoztatta, hogy a kontinens legtöbb felelős állatparkja tagja a szervezetnek, amely a fajok sokszínűségének megőrzéséért munkálkodik globálisan.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×